Bardoly István szerk.: Etűdök Tanulmányok Granasztóiné Györffy Katalin tiszteletére (Budapest, 2004)

Bartos György – László Csaba: Kutatások a pápai Esterházy-kastélyban (1999-2001)

Kutatások a pápai Esterházy-kastélyban (1999-2001) Bartos György - László Csaba Bakony-hegység északi oldalán, a Kisalföld síkságába nyúló hátságok közötti sík területen fekszik a történeti Veszprém megye második legjelentősebb települése, a környék gazdasági és kulturális központja, Pápa városa. A Bakonyér és a Tapolca patak táplálta egykori tó mentén az Árpád-kor kezdetétől kisebb falvak helyezkedtek el.

1 A történeti forrásokban először 1214-ben egy határleírásban jelent meg a „Papa" település, mint a 11. századtól a királyi udvarnokok, a királyi szolgálónépek egyik székhelye. Kevéssel utóbb, 1225-ben a győri egyházmegyéhez tartozó főesperesi székhelyként említik az oklevelek. A mai Pápa területébe később beolvadt mintegy tucatnyi falu, Zámbó Miklós tárnokmester rövid 14. századi zálogbirtoklását leszámítva, évszázadokig a királyi birtokszervezethez tartozott. Zsigmond király 1389-ben adományozta Pápát és környékét, valamint a közeli Somlyó várát a Garaiaknak. A történeti forrásokban oppidumként, mezővárosként említett településen 1408 és 1427 között valamiféle erődítményt, várat emeltetett Garai Miklós nádor. Az 1470-es évek végén a Szapolyai család birtokába került Pápa vára, városa. A Mohács utáni évektől Török Bálint a város földesura, aki birtokára mindkét királytól donátiót szerzett. Noha Török Bálint 1536-tól Ferdinánd pártjáról ismét János király oldalára állt, a Habsburg uralkodók az enyingi Török család kihaltáig, 1618-ig meghagyták birtokukban a pápai várat. Ezt követően leányági örökléssel Török Zsuzsanna gyermekei Nyáry Miklós és Krisztina váltak a terület birtokosává. Esterházy Miklós Nyáry Krisztina férjeként lett részbirtokos, majd felesége testvérének birtokrészét cserével megszerezvén, 1626-tól több mint háromszáz esztendőn át - Csáky László rövid ideig tartó (1630-1648) zálogbirtokosságát leszámítva -, az Esterházy család kezén volt a vár és a város.

2 A 16. század derekától a török elleni végvári vonal fontos erődjévé vált Pápa. A palánkkal kerített város lakói először 1543-ban találkoztak portyázó török csapatokkal. Martonfalvai Imre tiszttartó a következő évben megkezdte a város megerősítését, a középkori város területének egy részét felhagyván, kisebb területet kerített palánkkal, árokkal, majd hasonló módon a várat is.

3 A 16. század második felében a bécsi Haditanács több alkalommal foglalkozott a győri főkapitányság védelmi rendszerébe tagozódó Pápa korszerű erősséggé