Bardoly István szerk.: Etűdök Tanulmányok Granasztóiné Györffy Katalin tiszteletére (Budapest, 2004)

Bartos György – László Csaba: Kutatások a pápai Esterházy-kastélyban (1999-2001)

1. kép. Giulio Turco és Bernardo Magno erődítési terve a fennálló vár és a palánk jelölésével, 1571-1572 történő átépítésével. 1555-1556-ban Francesco da Pozzo erődítette a várost, majd Pietro Ferrabosco győri tervének hatása alatt itt is szabályos hétszögű erődítési tervek készültek. A Nicolo Angielinihez köthető 1565 körüli, majd a Giulio Turco és Bernardo Magno féle 1571-1572-ben készült nagyléptékű tervek helyett (1. kép), valószínűleg az 1580-as években egyszerűbb, szabálytalan ötszögű föld-fa szerkezetű palánk került kivitelezésre.

4 A győri vár 1594 őszi elfoglalását követően a pápai vár német és magyar őrsége harc nélkül feladta az erősséget. A visszafoglalásra 1597 augusztusában került sor, a török őrség az egy heti ostrom után helyzetének reménytelenségét belátván szabad elvonulás mellett átadta a várat. Miközben a törökök elvonultak a várból, a fosztogató vallon és olasz zsoldosok figyelmetlenségéből felrobbant a várkapu melletti lőporraktár, romba döntvén a vár nagy részét.

5 Az újjáépítés mértékéről történeti forrás nem szól. Az 1683-ban Bécs ellen vonuló török seregek rövid ideig uralták a várat. 1702 elején a bécsi Udvari Haditanács, majd Lipót császár ugyan elrendelte több magyarországi végvár, köztük Pápa lerombolását, de úgy tűnik várunk esetében erre csak később került sor.

6 A Rákóczi szabadságharc idején