Bardoly István szerk.: Etűdök Tanulmányok Granasztóiné Györffy Katalin tiszteletére (Budapest, 2004)

Mezősiné Kozák Éva: Adatok a nagygeresdi r. k. templom építéstörténetéhez

tikus kapuhoz tartozó kőfaragványokat találtak. A csúcsíves kapu körte, hengertag, homorulatok és lemezekből épült fel. A timpanon itt is hiányzik. A rekonstruált kapu eredetileg a templom déli bejárata volt. Korát kutatói a 14. század végére, a 15. század elejére tették.

35 A falusi templomokon is megjelent ez a kaputípus. Az egyházashollósi, Szent Annatemplom déli hajójának falán egyszerűbb típusával találkozunk. Timpanon nélküli kapu, amely körbefutó körtetagból és homorulatokból épül fel. Korát a 14. század második felére datálták kutatói.

36 Közeli analógiája Nagygeresdnek, Balogunyom, Mindenszentek tiszteletére szentelt temploma. A körtetagos tagozattal díszített, oszloptagolás, timpanon nélküli csúcsíves záródású kapuja a 14. század végi átépítés során készült.

37 A geresdi templomszentélyben a középkori oltárból nem maradt semmi. A leckeoldalon gótikus ülőfülke látható.

38 Az erős, többszörösen átkent vakolatot leszedve eredeti formájában tárult fel a félnyolcszöglettel tagozott profilú kőrácsos, 14. századi ülőfülke. Vulkáni tufából készült, a felületére finom meszelés nyomai találhatók. A fülke felső íve mentén finom díszítőfestés található. A mérművek piros sávos festést kaptak. A 18. században a fülke felső záró csúcsára vörös ceruzával keresztet rajzoltak. A vakolaton bekarcolások láthatók, az egyiken Lexl Ádám nevét olvashatjuk. Az ülőfülke melletti falfelületen a kutatás során feltártuk a szentség házat, amelyet szintén vulkáni tufából készítettek. Formája állított négyszög, melyen belül körformára szerkeszthető töredezett mérművek nyomait figyelhetjük meg, a kőrács kiszerkesztéséhez azonban kevés adatot kapunk. A pastoforium érdekessége a belsejében, bal oldalon 4. kép. A szentély a középkori falképekkel és a 17. századi díszítő festéssel, helyreállítás után, 1998