Bardoly István szerk.: Etűdök Tanulmányok Granasztóiné Györffy Katalin tiszteletére (Budapest, 2004)

Mezősiné Kozák Éva: Adatok a nagygeresdi r. k. templom építéstörténetéhez

kialakított rejtett fülke. Külső megjelenését emelte, hogy kívül piros festés keretezte, a töredezett felületeken is találunk festés nyomokat. Anyaga és az áttört kőrács alkalmazása alapján úgy gondoljuk, hogy a sedilia és pastoforium azonos időben készült, és egy mester munkája. A gótikus pastoforium mellett egy díszítetlen falba mélyülő fülkét is feltártunk. Belsejében a fehér meszelésen: „Szabados József kümíves Kemenes Szt. Péteri." felirat olvasható. A nagygeresdi szószékről Csatkai Endre azt írta: „Egészen egyszerű ugyan: a kőből készült, alacsony, a nyolcszögnek öt oldalából alakul ki, hangvetője nincs. A régi középkori hagyományok jegyében áll és bizonnyal a középkor szerény hagyatéka is."

39 A kutatás után meggyőződhettünk róla, hogy a barokk téglapadozat felett áll, és téglából készítették. Az 1714-es vizitáció említi a kő szószékét, de az még a középkori szószékre vonatkozik, melynek maradványait a hajó északnyugati sarkában találtuk meg. A szószékkosár ovális formájú, belső mérete 76 x 84 cm. A déli fala szentély lépcsőjéhez hozzá épült, feljárata az északi fal mentén volt. A feltárt szószék a gótikus építkezések idején épült, míg a másik téglából készült a 19. század elején. Ennek feljárata már az új sekrestyéből nyílt.

40 Az 1697. és 1714. évi visitatiók említik a Szent Kereszt-oltárt. Úgy véljük, hogy ez a mellékoltárra vonatkoztatható, amely a hajó északkeleti szegletében kaphatott helyet. A kutatás során itt csak faltöredékeket találtunk. Rómer Flóris nyomán Csatkai Endre és Radocsay Dénes is hangsúlyozták, hogy a templom felső mészrétegei alatt régi falképek találhatók.

41 A templom külső-belső falfelületein 1989-ben végzett szondázó kutatás is ezt igazolta.

42 Nagy felületen, több korszakra utaló falképek és díszítő festés került elő. A kutatás nyomán láthatóvá vált, hogy a 17. századi kifestés dominál, így a helyreállítás - a középkori részletek megtartása mellet - ennek bemutatására koncentrált. A külső homlokzatokon a festett felület nagy része elpusztult, de kívül a szentélyen és a tornyon előkerült kisebb festett felületek támpontot nyújtottak a 17. századi kifestés rekonstruálására. A szentélyen a futókutya motívum, az ablaknyílások között a festett oszlopok kerültek bemutatásra. Az oszlopok eredeti felső zárása előkerült, de lábazati kiképzésük tönkrement. A középkori ablakok a szentélyen és a déli hajó falán egyaránt kékesszürke keretfestést és a belső bélletükben festett sugaras díszítőfestést kaptak. A 18. századi tornyot fehérre meszelték. A sarkokon lévő kvadratúrás kifestés követi az eredeti kiosztást. A nyílásokon is a díszítő keretfestés került helyreállításra. A Nyugat-Dunántúlon máshol is alkalmazták a 18. század első felében a hajó és torony szögleteken a kvadratikus festést, pl. Balogunyomon a templomhajó, Dozmaton a torony sarkain. A helyreállításnál a hajó homlokzata a 17. századi