Bardoly István szerk.: Etűdök Tanulmányok Granasztóiné Györffy Katalin tiszteletére (Budapest, 2004)

Mezősiné Kozák Éva: Adatok a nagygeresdi r. k. templom építéstörténetéhez

emelkedett ki a felület, és ez a torony első emeleti magasságáig követhető volt, feljebb lefaragták. A további kutatás során a barokk karzattartó pillérek nyugati oldalánál egy-egy kőből faragott pillért tártunk fel (8., 13. árok).

29 Az erőteljesen kiképzett pillérek helye, az alapozás mélysége arra utalt, hogy komoly súlyú építményt tartottak. A kutatást a karzatszinten, a nyugati belső falszöveten folytattuk. Itt ma egy ajtón keresztül jutunk be a 18. századi torony első emeleti terébe. A falkutatás nyomán bebizonyosodott, hogy ez a középkori torony egyik ablaka, amelyet az új torony építése idején átalakítottak. A középkori torony vakolt nyugati fala a padlástérig követhető volt. A pillérekre támaszkodó középkori torony fa karzattal egészült ki. A barokk karzat járószintje alatt négy, 60 cm mélyen benyúló gerendafészket találtunk Az egyikben átégett gerenda nyoma is megfigyelhető volt. A hajó északnyugati szögletéből vezetett a feljárat a karzatra, melynek terét a torony első emeleti ablaka világította meg. Ennek belső szélessége 80 cm, amely alapján ikerablak is feltételezhető. A 13. században épült a két pillérre támaszkodó torony, amely a nyugati homlokzat elé ugrik. A templomhajó utolsó harmadában előkerültek, a barokk karzattartó pillérek nyugati oldalánál, a középkori toronykarzat két pillérének kő alapjai. A karzat három ívvel nyílt a hajótér irányába. A kegyúri karzatok építése nálunk a 12. század közepétől, a 13. század közepéig virágzott. A mai kutatás a reprezentációs szereppel ellentétben inkább a liturgiában betöltött szerepét hangsúlyozza.

30 Vas és Zala megye területén máshol is találkozunk a templomokban alkalmazott torony-karzat megoldással: Rábatöttös,

31 Kőszegdoroszló,

32 Zalaszentmihályfa, Búcsú r. k. templomainál.

33 A templom belső terébe a 18. századi toronyaljon keresztül jutunk be, egy gótikus bejáraton áthaladva. Itt a küszöbszint magasabban jelentkezik, mint a déli bejáratnál, az alapozási kiugrás felett 36 cm-re. A gótikus építkezések idején a templom külső járószintjét megemelték. A nyugati gótikus bejárat profilját helyenként lefaragták, és festékkel átkenték. A gondos feltáró és tisztító munka után hitelesen bemutathatóvá vált. A bejárat kerete csúcsíves, körte és hengertag, valamint homorulatok alkotta tagozata a lábazat ferde rézsűjére fut rá. A kaput oszlop, fejezet nem tagolja timpanon sem kapott benne helyet. A tagozatok megszakítás nélkül futnak körbe. A kapukeret fejezet nélküli pálcatagozása a 14. században alakult ki. A kaputípus több analógiáját megtaláljuk a Vas megyei templomoknál. Szombathelyen, a Szent Márton-templom sekrestyéjébe vezető befalazott bejáratot a töredékek alapján rekonstruálták. Mérete, profilja hasonló a Geresdihez. Építését a 14. század végére helyezték a kutatók.

34 Kőszegen a Kelcz Adelffy utca 13. számú ház tatarozása közben gó-