Bardoly István szerk.: Etűdök Tanulmányok Granasztóiné Györffy Katalin tiszteletére (Budapest, 2004)

Mezősiné Kozák Éva: Adatok a nagygeresdi r. k. templom építéstörténetéhez

A templom kutatása és építéstörténete A templom keletéit, téglalapformájú hajóból és a hozzácsatlakozó nagy, félköríves szentélyből áll, melyhez nyugaton torony épült, északi oldalán sekrestye. A templom állapota az 1980-as évekre erősen leromlott, sürgős tatarozásra szorult.

27 A geresdi templom nagyságát tekintve, a középméretű templomok közé sorolható: hajó mérete: 12,2 x 9,5 m, szentély mérete: 5,2 x 7 m. Az épület 130 cm magas kőalappal épült, az eredeti kőlábazat felül tompaszögformájú záró elemmel fejeződött be. A falazat jellegét a rendelkezésre álló építőanyag szabta meg. A későbbi tatarozásokkor több helyen állított téglával pótolták a hiányzó részeket. Az épület felmenő falaiban különböző anyagokat használtak fel: főleg téglát (25 x 12 x 6 cm), de szerepel a falazatban a Kisalföldről származó agyagpala is. A faragott részletek egy része fehér homokkő - déli bejárat, román kori torony ablakának könyöklője - másik része Ság környéki vulkáni tufából készült (szentélyben: pastoforium és ülőfülke). A déli főhomlokzat közepén két ablak között helyezkedett el a középkori bejárat. Befalazottan, átfaragott állapotban maradt reánk. Az alapfal a küszöbbel, és az egyik oldalon a megmaradt lábazattal azonos időben készült. A bejárat kerete tíz darab fehér homokkőből épül fel, melyet a későbbi építkezésekkor a hajó síkjához igazodva visszafaragtak. A kapu szerkezetében román kori, de átalakításakor a keret gótikus kiképzést kapott. A timpanon kő két szemöldökgyámra támaszkodik. A szárkő profilja csak a lábazatnál maradt meg szöglet-levágott orrtag-mély horony-pálca-lemez-horony tagozódást mutat, mely a lábazat ferde rézsűjébe fut. A kapuzat melletti falszövet erősen kevert anyagú - kő, tégla -, őrizve egy későbbi beavatkozás nyomát.A kapuzat körül és felett megmaradt lefaragott állapotban az élére állított téglákból rakott kapukeret. A vállát a bal oldalon megmaradt két kő jelzi. A keret felső zárása erősen nyomott. A kapuzat keretébe a 18. században két ablakot helyeztek el és a bejárat elvesztette funkcióját.

28 A déli homlokzat középkori ablakai tölcsérbélletes kiképzést kaptak, belül félkörívesen kívül csúcsívesen záródnak. A keletebbre eső ablakot, a 18. századi új ablak építésekor szüntették meg. A nyugatabbra eső befalazva került elő, az előzőnél jobb állapotban. A belső béllet fehér meszelésén kék sugaras díszítőfestést alkalmaztak. A déli homlokzat harmadik, nyugati ablaka a karzat terének megvilágítására szolgált, de ez végül nem épült meg. Kívül befalazták és belül fülkét alakítottak ki. A 18. századi kis barokk ablak szolgálta később a karzattér megvilágítását. A szentély két középkori ablaka