Bardoly István szerk.: Etűdök Tanulmányok Granasztóiné Györffy Katalin tiszteletére (Budapest, 2004)

Mezősiné Kozák Éva: Adatok a nagygeresdi r. k. templom építéstörténetéhez

lomást 10 katolikus, főleg nemes, Nagy- és Kisgeresdről.

21 Az 1780-ból való vizitáció azt állapítja meg, hogy az épület mennyezete rossz állapotban van, szentségtartója nincs, tornya viszont jó anyagból készült, s egy harang függ benne. Nyilván itt már a barokk toronyról van szó.

22 Az 1829-es egyházlátogatás rendezett templomot talált, ahol a hajó, szentély, sekrestye jó anyagból készült, melyről itt történik először említés.

23 A templom Szent István-oltáráról Csatkai Endre a következőket írja: „A főoltárt eredetileg - feljegyzések szerint - a soproni Mnych Miklós szobrász faragta. Meg van még belőle a tabernákulum, ajtaján feszülettel és két állvány, melyeken újabb angyalfigurák térdelnek; a régi részeket rokokódíszek borítják gyéren. Kár, hogy az 1773-as évvel és művésznévvel pontosan jelölhető munkából csak ennyi maradt fenn. A falon függő oltárkép Szent Istvánt ábrázolja angyalokkal; jó munkajelezve az 1777-es évszámmal és Schaller István derék soproni festő nevével. Két magas fa gyertyatartó a barokk korból áll az oltár mellett."

24 Az evangélikus hívek a türelmi rendelettel élve 1784-ben felszentelték új templomukat, a községben paplak és iskola is épült.

25 Fényes Elek 1851-ben Nagy-Geresden 140 katolikus és 380 evangélikus hívőt említ. A falut főleg közbirtokosok lakták.

26 Katolikus temploma korábban Nemesládony, ma Sajtoskál filiája. 7. kép. A templom déli homlokzatának felmérési rajza. Kutatás utáni állapot 2. kép. A helyreállított déli homlokzat