Bardoly István szerk.: Etűdök Tanulmányok Granasztóiné Györffy Katalin tiszteletére (Budapest, 2004)

Balázsik Tamás: A balatoncsicsói Szent Balázs-templomrom kutatása

Jegyzetek 1 A feltárást a veszprémi Laczkó Dezső Múzeum munkatársa, Cs. Dax Margit vezette. 2 Úgy véljük, hogy nem a Nivegy-völgyi (ma Veszprém megye), hanem a ma Zala megyében lévő Szentbalázs szerepel - családnévként - abban az 1325-ös oklevélben, amely szerint Szentbalázsi Hemer fia János özvegye, Tomaji László comes lánya, Venys asszony és fiai bevallást tettek a Kanysa folyó melletti possessio, Pomlyn nevű birtokuk felét és az ottani Szent Márton-templomot illetően: Zala vármegye története. Oklevéltár. I, 1024-1363. Szerk. Nagy Imre, Véghety Dezső, Nagy Gyula. Budapest, 1886. 190. A személyek azonossága alapján e település kell, hogy szerepel egy 1348-as oklevélben is, amely szerint a hévízi keresztesek konventje előtt Szentbalázsi llemerfia János fia Bodev bizonyos szentbalázsi gesztenyését és hegyvámját elzálogosította Szentbalázsi Isvánnak, Imrénekés Móricnak: Hazai okmánytár. III. Kiadják: Nagy Imre, Páur Iván, Ráth Károly, Véghely Dezső. Győr, 1866. 157. Továbbá e templomra kell, hogy utaljanak abban az 1408-as oklevélben is, amely a Szentbalázsiak edelychi, szentbalázsi és kisfaludi birtokrészeit illető király általi eladományozás kapcsán született: Zala vármegye története. Oklevéltár II. 1364-1498. Szerk. Nagy Imre, Véghely Dezső, Nagy Gyula. Budapest, 1890. 354. E forrásokat a pápai tizedjegyzék adatához rendelve a Nivegyvölgyire vonatkoztatja: Mező András: Patrocíniumok a középkori Magyarországon. Budapest, 2003. 52. Az 1408-as forrást illetően Békefi Rémig: A Balaton környékének egyházai és várai a középkorban. Budapest, 1907. 178. bizonytalan, Koppány Tibor: Középkori templomok és egyházas helyek Veszprém megyében. II. = A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei, 11. Veszprém, 1972. 234. - viszont ide köti. Az 1408-as oklevélben szereplő Edelych azonban a mai Zala megyében lévő, Zalaszentbalázstól mindössze 10 km-re északnyugatra lévő Pusztaedericcsel lehet azonos, Kisfalud pedig Csánki Dezső: Magyarország történeti földrajza a Hunyadiak korában. III. Budapest, 1897. 72. alapján a Pusztaederics melletti Kisfaludi pusztával azonosítható. A három falu együtt szerepel ma Zala megyéhez tartozó falvakkal a Csánkinál említett 1406-os, az 1460-as és az 1513-as forrásokban is. Továbbá Szentbalázs és Kisfalud 1496-ban és 1503-ban a rigyáci tizedkerülethez (említi: Holub József: Zala megye története a középkorban. I. Pécs, 1929. 380., 412.) tartozó, a mai Zala megyében található falvak között vannak felsorolva. Ez is arra utal, hogy a szentbalázsi Szele családdal kapcsolatos iratok nem a Nivegy-völgyi, hanem a mai a Zalaszentbalázsra vonatkoznak. A rájuk vonatkozó irodalmat a ma Veszprém megyéhez tartozónál idézi: lia Bálint - Kovacsics József: Veszprém megye helytörténeti lexikona. II. Budapest, 1988. 367. Az 1408-as és a Holub i. m. 170. által említett, az edelicsi birtokrész kapcsán íródott 1439-es oklevélben szereplő személynevek alapján a Szentbalázsi és a Szentbalázsi Szele család úgy tűnik azonos. 3 „Item Jacobus de Sancto Blasio solvit V. pensas parvorum. Item Johannes capellanus suus X. parvos." Monumenta Vaticana Hungáriáé. 1/1. Pápai tized-szedők számadásai 1281-1375. Ed. Fejérpataky László. Budapest, 1887. 386. 4 Veress D. Csaba: A Nivegy-völgy falvainak története. Óbudavár, Szentjakabfa, Balatoncsicsó, Szentantalfa, Tagyon. Balatoncsicsó, 2000.50. 5 IIa - Kovacsics (2. jegyzetben i. m.) 367. 6 Koppány (2. jegyzetben i. m.) 234. és Koppány Tibor: A Balaton környékének műemlékei. Budapest, 1993. 132. 7 Veress D. (4. jegyzetben i. m.) 70, 72. 8 Ha-Kovacsics (2. jegyzetben i. m.) 367. 9 Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára. I. Pest, 1851. 219. 10 Jelentés a Szentbalázsi templomrom feltárásáról. 1970-71. 2. Veszprém, Laczkó Dezső Múzeum. 11 Ásatási napló, 1970.3. Veszprém, Laczkó Dezső Múzeum. 12 Ásatási napló, 1971. 5. Veszprém, Laczkó Dezső Múzeum.