Bardoly István szerk.: Etűdök Tanulmányok Granasztóiné Györffy Katalin tiszteletére (Budapest, 2004)

Balázsik Tamás: A balatoncsicsói Szent Balázs-templomrom kutatása

13 Jelentés a Szentbalázsi templomrom feltárásáról. 1970-71. 2. Veszprém, Laczkó Dezső Múzeum. 14 Ásatási napló, 1970.9. Veszprém, Laczkó Dezső Múzeum. 15 Jelentés a Szentbalázsi templomrom feltárásáról. 1970-71.3. Veszprém, Laczkó Dezső Múzeum. 16 Ásatási napló, 1970.9. Veszprém, Laczkó Dezső Múzeum. 17 Jelentés a Szentbalázsi templomrom feltárásáról. 1970-71. 6. Veszprém, Laczkó Dezső Múzeum.; Régészeti Füzetek. Ser. I. No. 24. 1971. 49. A korai templom korát részben az ásatást megelőzően született szakirodalom hatására a 12. századra teszik: Magyarország régészeti topográfiája. I. Veszprém megye régészeti topográfiája. A keszthelyi és a tapolcai járás. Szerk. Sági Károly. Budapest, 1966.150.; Koppány (2.jegyzetben i. m.) 234.;Ha-Kovacsics (2.jegyzetben i. m.) 367., Koppány 1993 (6. jegyzetben i. m.) 17. 18 Ásatási napló, 1971.4. Veszprém, Laczkó Dezső Múzeum. 19 Ásatási napló, 1971.5. Veszprém, Laczkó Dezső Múzeum. 20 Ásatási napló, 1970.6. Veszprém, Laczkó Dezső Múzeum. Az ásató a fülke alapján feltételezte, hogy az új hajó építésekor ajtót is nyitottak a korai templom déli falán. 21 Essenwein, August von: Über einige Todtenleuchten in Österreich. = Mittheilungen der k. k. Central-Commission zur Erforscung und Erhaltung der Baudenkmale, 7. 1862. 323-324.; Klingelschmidt, Friedrich: Michaelskapelle und Karner am Mittelrhein. = Die christliche Kunst, 31. 1935.274. 22 Peter Pusica 1475-ben kelt végrendeletében meghagyta, hogy a bécsújhelyi karneren fényházat készítsenek az első oltár mögött olyanformán, hogy a temetőből is látható legyen, de belülről lehessen meggyújtani. Ld. Boeheim, Wendelin: Beiträge zur Geschichte der Liebfrauen-Kirche in Wiener-Neustadt. Mittheilungen der k. k. Central-Commission zur Erforschung und Erhaltung der Kunst- und Historischen Denkmale, 12. 1886. CLVIII. Hallstadt, temetőkápolna: Capra, Maria: Die Karner Nieder-Österreichs, ein Beitrag zur Entwicklungsgeschichte des Karners Wien, Phil. Diss. Wien, 1929.99.; Pfaffenhofen, karner: Die Kunstdenkmale des Königreiches Bayern. Heft XVII. Stadt und Bezirksamt Neumarkt. Bearb. Von Friedrich Hermann Hofmann, Felix Mader. München, 1909. 228. 23 Kozák Károly: Keresztalakú nyílások Árpád-kori templomainkon. = A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei, 6. Veszprém, 1967.152. 24 Jelentés a Szentbalázsi templomrom feltárásáról. 1970-71.4. Veszprém, Laczkó Dezső Múzeum. 25 A kaput Koppány (2. jegyzetben i. m.) 234. a 15. századra datálta. 26 Ásatási napló, 1971.1. Veszprém, Laczkó Dezső Múzeum. 27 Ásatási napló, 1970.5. és Jelentés a Szentbalázsi templomrom feltárásáról. 1970-71.6. Veszprém, Laczkó Dezső Múzeum. 28 Ásatási napló, 1971.2. Veszprém, Laczkó Dezső Múzeum. 29 Ásatási napló, 1971. 2. Veszprém, Laczkó Dezső Múzeum. 30 Ásatási napló, 1971.3. és Jelentés a Szentbalázsi templomrom feltárásáról. 1970-71.6. Veszprém, Laczkó Dezső Múzeum. 31 Ásatási napló, 1971.4. Veszprém, Laczkó Dezső Múzeum. 32 Ásatási napló, 1971.3. és Jelentés a Szentbalázsi templomrom feltárásáról. 1970-71.6. Veszprém, Laczkó Dezső Múzeum. 33 Úgy vélte, ekkor falazták el a mellékkápolnába vezető északi ajtót is. Ásatási napló, 1971. 4. Veszprém, Laczkó Dezső Múzeum. Régészeti Füzetek. Ser. I. No. 25. 1972. 84. Eszerint a kápolnarom viszonylag magas falakkal még legalább másfél évszázadig kellett, hogy álljon a templom mellett. 34 Monumenta Vaticana Hungáriáé (3. jegyzetben i. m.) 386. 35 A település egyházi intézményének egyedi vonása a pápai tizedjegyzékben említett falusi pap káplánja. Kérdés, annak oka, hogy említésük a pápai tizedjegyzékekből gyakorlatilag teljesen hiányzik, abban keresendő-e, hogy ekkor még kivételesek voltak a falusi plébánia-