Bardoly István szerk.: Etűdök Tanulmányok Granasztóiné Györffy Katalin tiszteletére (Budapest, 2004)

Sarkadi Márton: A gyulafehérvári székesegyház régi sekrestyéje

3. kép. Az apszissisak mellett előkerült bordaindítás. Restaurálta: Asztalos György, 2001 ajtónyílást, vagy nagyobb javított falfelületet, tehát eredetileg nem csatlakozott sekrestye a főszentélyhez. A hosszház megépülte után talán az egyik toronyaljat használták sekrestyeként.

11 A 13. század közepe után lebontották a főapszist, és megépült a gótikus főszentély. Úgy tűnik, még ekkor sem emeltek sekrestyét, ugyanis eredetileg elkészült a főszentély délnyugati ablaka. Nyílásában alakították ki később az oratóriumablakot, amelynek parapetfalában 2002-ben másodlagosan beépítve megleltük a főszentély ablakának két szárkő-réteg kövét. A főszentély ablaka alatt nem férne el még egy egyszintes sekrestyeépület sem. Az átlós támpillérekkel erősített első sekrestyeépület tehát minden bizonnyal a főszentély átépítése után keletkezett. Az első szentélyszakasz déli falának belső nézete talán ennek egy apró nyomát mutatja, ugyanis a mai sekrestyeajtó nyugati oldalán függőlegesen beillesztett kőhasábokat látunk. Ezek feltehetően a gótikus főszentély fa Iba utólag vágott sekrestyeajtót jelzik. Az első sekrestyeépület magasságáról természetesen nincsenek adataink, csekély kiterjedéséből következően valószínűleg nem kell emeletes építménnyel számolnunk. Építési idejét csak közelítőleg tudjuk meghatározni. Péter püspök