Bardoly István szerk.: Etűdök Tanulmányok Granasztóiné Györffy Katalin tiszteletére (Budapest, 2004)

Lővei Pál: Táguló körök szűkülő határok között. A Műemlékek Országos Bizottsága budapesti képeslapsorozatai

1918. szeptember 14-én küldte szét Éber László.

8 Amikor Kertész K. Róbert és Lechner Jenő 1921-ben a műemlékek felvételi munkáinak folytatását indítványozta a miniszternek, utaltak arra, hogy az 1918-ban - évtizedes mulasztásokat pótlandó - megkezdett munkára a (Károlyi Mihály vezette) népkormány engedélyével 200000 koronát kitevő, Budapest régi történelmi és művészeti becsű épületeinek műszaki felvételi munkáit célzó megbízást adtak ki.

9 Nyilván erre vonatkozóan - hivatkozva a minisztérium 1919. november 4-én kelt leiratára - 1920. január 31-én mutatta be Lux Kálmán és Éber László a budapesti műemlékek felvételéről szóló jelentését és elszámolását.

10 A világháborút követően az ország területe a korábbinak 33%-ára csökkent. A Gerecze Péter 1906-ban közzétett jegyzékében

11 szereplő, műemléki értékként kezelt emlékeknek nagyjából hasonló arányú része állt az új határokon belül.

12 A veszteség azonban a mennyiségi csökkenésnél is nagyobbnak tűnhetett, hiszen az addigi műemléki munka döntő részét kitevő középkori egyházi építészet legjelentősebb - a Felvidéken és Erdélyben - álló emlékei, valamint a szimbolikus jelentőségű várromok ennél nagyobb arányban kerültek az ország határain kívülre. A trianoni békeszerződés tervezetét a műemlékek védelme szempontjából 1919 novemberében Forster Gyula és Éber László véleményezte.

13

1921-ben Karafiáth Jenő képviselő interpellálta parlamentben a külföldi (a Magyarországtól elcsatolt területeken lévő) emlékek pusztítása és nemzetközi védelme ügyében.

14 Az elveszített területeken található művészeti emlékek népszerűsítő kiadványokban történő közzététele is megkezdődött, például Lechner Jenő 1920-ban megjelent könyvecskéjében, amelyben már a barokk korszak néhány jelentős emlékét - így Gyulafehérvár 17-18. századi városkapuit, a lorettomi búcsújárótemplomot, a fertődi kastélyt és a szigetvári plébániatemplom Dorffmaister István festette kupolafreskóját - is hangsúlyosan szerepeltette.

15 Bierbauer Virgil építész hasonló programba kezdett. 1920. december 27-én kelt a vallás és közoktatásügyi miniszternek szóló, 1921. január 10-én a MOB-hoz átküldött levele: „A Területvédő Liga [1920] március havában indítványomra elhatározta, hogy az ország műemlékeit a kül- és belföldi propaganda szolgálatába fogja állítani olymódon, hogy ezeket mind (!) az elveszett idők magyar kultúrájának tanúságait (!) kis füzetekben ismerteti, hogy így egyfelől magot adjon az irredentisztikus törekvéseinek, másrészt jogainkat bizonyítva. Az egész országot felölelő sorozat első füzeteként »A régi Budapest építészete« című füzet jelent meg. Sajnos azóta ezen tervéről a Liga vezetősége elállott."

16