Bardoly István szerk.: Etűdök Tanulmányok Granasztóiné Györffy Katalin tiszteletére (Budapest, 2004)

Lővei Pál: Táguló körök szűkülő határok között. A Műemlékek Országos Bizottsága budapesti képeslapsorozatai

A MOB másodelnöki tisztét 1886-tól, elnöki tisztét 1906-tól betöltő Forster Gyula, valamint az 1904-től bizottsági előadó Éber László és bizottsági másodépítész Lux Kálmán elleni - az utóbbiak esetében a Tanácsköztársaság idején játszott szerepükkel indokolt - támadások bemutatása nem témája ennek az írásnak,

17 azonban megemlíthető, hogy a Lux számára elég kedvezően alakuló döntések során sokat nyomott a latba az építész saját költségén megjelentetett, reprezentatív műve, az 1921-ben a Magyar Mérnök- és Építész-Egylet aranyérmét is elnyerő „A budai várpalota Mátyás király korában".

18 Annyi bizonyos, hogy a támadások mögött álló, 1919. szeptember 24-től a MOB-hoz kiküldött miniszteri biztosként tevékenykedő Kertész K. Róbert építész-politikus és a megbízott előadónak kinevezett Lechner Jenő mindhármójuknál lényegesen kisebb formátumú személyiség volt, Budapest műemléki „felfedezésében" és az ezen tanulmány témáját képező képeslapok kiadásának ügyében azonban központi szerepet játszottak.

19 A Margitsziget rendezéséről kiírandó tervpályázat kapcsán a figyelembe veendő műemlékek tárgyában a Fővárosi Közmunkák Tanácsához 1921-ben általuk írott levélben például a műemlékvédelem „táguló köreire" utaló, igencsak jelentős megállapítás olvasható: „A sziget modern építményei közül, műemlékszerű jellegénél fogva feltétlenül megőrzendő az Ybl Miklós által emelt fürdő épület, a sziget északi részén."

20 7. kép. Sárossy Endre: Budapest, Fő utca 20. Akvarell, 1923