Bardoly István szerk.: Etűdök Tanulmányok Granasztóiné Györffy Katalin tiszteletére (Budapest, 2004)

Bodó Balázs: A pécsváradi kolostor I. István korában

A hosszabb szentély tengelye egy kissé északabbra tolódott, mint a rövidebbé, amely egyébként a koraival esik egybe. Ennek az eltérésnek az alapján az aláb­biakban rekonstruálható a szentély építéstörténete. A korábbi helyett egy hosszabb poligonális szentély építését kezdték meg. Az új szentély tengelye, mint láttuk a korábbihoz képest kissé északra tolódott. Ennek oka, hogy amíg az északi oldalon a régi szentély falához kívülről hozzá lehetett építeni az újat, addig a déli oldalon a csatlakozó kolostorszárny miatt csak a szentélyfal meghosszabbításáról lehetett szó. A szentély valószínűleg soha nem készült el. A legkésőbbi szentély ugyanis még mindig az egyenes záródású szentélyhez igazodott, továbbá az sem valószínű, hogy egy álló szentély helyett kisebbet építettek volna. A szentély és a kolostor következő átépítésére a 15. század végén került sor. Ennek során a kolostor keleti szárnyá­nak beboltozása is elkészült. A boltozási munkák kapcsán lehetőség nyílhatott a kolostorszárny északi végének megbontására is. így már az új, poligonális zá­ródású támpilléres szentély a régit teljesen körbeépítve készülhetett el. Ennek felépülte után bontottákel a régit. A következő fontos kérdés, hogy hol lehetett a korai kolostor. A kolostor­épület azonosításánál leginkább a templomot és a palotát összekötő épület­szárnyra gondolhatunk. 42 Ennek déli része, amint láttuk, eredetileg a gótikus templom hajója alá nyúlt. Elbontása már az Árpád-korban megtörténhetett. En­nek alapján korai épületnek kell lennie. Alakja és elhelyezkedése megfelel annak, amit jelenlegi ismereteink szerint 11. századi kolostorépületeinkről tudunk. 43 Az előkerült részletek komolyabb művészettörténeti elemzésre alkalmatla­nok. Legfeljebb néhány általános vonásról érdemes szót ejteni. Közülük a leg­inkább jellemző a szentély kialakítása. 44 Bár korábban ezt a típust egyesek 13. századinak tartották ma már korai megléte bizonyítottnak tekinthető. 45 Figye­lemre méltó ebből a szempontból, hogy a kevés bizonyosan I. István korinak tartható templom egyike, a gyöngyöspatai esperesi templom is ilyen kialakítá­sú. 46 Sajnos nem ismert a pannonhalmi első templom keleti végződése, pedig a későbbi szentélyforma alapján könnyen elképzelhető, hogy az is egyeneszá­ródású volt. Azt, hogy Pécsváradon a 11. században, legalábbis annak második felében, nem volt ismeretlen ez a típus bizonyítani látszik a Mindenszentek­templom, amelynek szentélye és az északi hajófal jelentős része valószínűleg a legelső, Domoszló herceg által építtetett templom maradványa. 47 Előképeként esetleg a kolostor temploma szolgálhatott. A korai datálás szempontjából feltétlenül említést érdemel, hogy az egye­nes szentélyzáródás keleti falának az ásatási alaprajzon látható falazási módja

Next

/
Oldalképek
Tartalom