Bardoly István szerk.: Etűdök Tanulmányok Granasztóiné Györffy Katalin tiszteletére (Budapest, 2004)

Bodó Balázs: A pécsváradi kolostor I. István korában

nagymértékben hasonlít a székesfehérvári bazilika félkörívű szentélyénél al­kalmazotthoz. Mindkét helyen a teljes falszélességet nagyméretű, szabályos kőtömbökből alakították ki. A legkorábbi építkezésekhez köthető kőfaragványok nem kerültek elő. Kér­déses, hogy egyáltalán voltak-e ilyenek. Jelenleg Magyarországon egyetlen biztosan a 11. század elejére keltezhető kőfaragványt sem ismerünk. A legko­rábbi jól datálható emlékek (Tihany, Veszprém) a század közepéről származ­nak. A legkorábbi pécsváradi faragványok is a század második felére tehetők. Eredeti rendeltetésükre nézve valamelyik templomhoz tartozhattak. A temp­lombelső díszítésénél feltétlenül említést érdemel két kisméretű mozaiktöre­dék is, amelyeknek kora és eredeti helye szintén bizonytalan. A kolostor korai maradványainak értékeléséhez fontos lenne az alapítólevélben emlegetett két királyi kápolna feltárása. Bár mindkettőben folyt már régészeti kutatás, de ezek eredményéről semmi közelebbit sem tudunk. 48 Dolgozatunkban most a kolostor építéstörténetét 1037-ig próbáltuk nyo­mon követni. A felszenteléssel azonban nem állt meg az élet Pécsváradon. Az alapító halála után utódai tovább gazdagították az apátságot. Domoszló herceg, I. László és II. Béla adományairól maradt ránk adat. 49 Ez utóbb herceg­ként két évig a monostorban „vendégeskedett". Az előkelők közül Radó nádor 1057-es adományáról tudunk. 50 Az adományozásokat természetesen további építkezések követték a század második felében. A kolostor történetének ez a szakasza 1157-ben a Szent János-kápolnában pusztító tűzvésszel zárul, amely­ben elégtek a kolostor legfontosabb oklevelei. 51 Az addig történtekről azonban egy következő dolgozatban szeretnénk beszámolni. Bár a fent leírtakban egye­lőre több a feltételezés mint a bizonyosság, reméljük, hogy sikerült az alapítás körüli kérdésekben egy-két részletet pontosítani. Jegyzetek 1 Papp László: Dombay János munkássága. = Janus Pannonius Múzeum Évkönyve, 1961. Pécs, 1962.189-203.; LengváriIstván: Dombay János levelezéséből I. Dombay János régészeti tevé­kenységének kezdetei. In: „Együtt a Kárpát-medencében". A népvándorláskor fiatal kutatói­nak VII. összejövetele. Pécs, 2001.291-308. 2 Ferenczy Károly: A pécsváradi vár helyreállítása. = Műemlékvédelem, 5.1961.136-148. 3 Régészeti Füzetek, 11.1959.67.; Ferenczy (2. jegyzetben i. m.) 4 GergelyffyAndrás: Jelentés a pécsváradi vár részleges előzetes falkutatásáról. = Műemlékvé­delem, 10.1966. 72-76. 5 Régészeti Füzetek, 18.1965. 77; Régészeti Füzetek, 19.1966. 71.; Régészeti Füzetek, 20.1967. 96.; Bandi Gábor - Kiss Attila: A pécsváradi apátság ásatása. = Műemlékvédelem, 10.1966.70-72.;

Next

/
Oldalképek
Tartalom