Bardoly István szerk.: Etűdök Tanulmányok Granasztóiné Györffy Katalin tiszteletére (Budapest, 2004)

Bodó Balázs: A pécsváradi kolostor I. István korában

az átadásával jöttek létre első kolostoraink. A szerzetesek ezen udvarházak kápolnáit és épületeit használtákaddig, amíg kolostoraik kiépültek.

19 Az egyébként tetszetős elmélettel szemben súlyos érvként vethető fel egy, az előzőekben már említett másik elmélet. Ha István a 10. század végén csak az ország egy részét bírhatta, akkor aligha lehettek neki vagy apjának, Gézának, az egész ország területén udvarházai és várai. Ugyanakkor nem tagadható, hogy az ország területén valóban léteztek az ezredfordulón udvarházak. Közülük az egyiket, a kortóit a már említett pannonhalmi oklevélből ismerjük. Az udvarházat a veszprémi püspök kapta, kárpótlásul a pannonhalmi apátságnak adott somogyi tizedek helyett.

20 A fenti hipotézis különös jelentőséggel bírt a pécsváradi kolostor kutatásában. Györffy György szerint a kolostor alapítólevelében szereplő birtokok és szolgálók eredetileg az itteni udvarház tartozékai voltak.

21 A feltárások vezetője, Kozák Károly az altemplomban és a hozzá nyugat felől csatlakozó épületszárnyban vélte megtalálni ennek az udvarháznak a maradványait.

22 Tudomásom szerint az említett épületrészek területén egyetlen jelenséget sem lehet egyértelműen az ezredforduló tájára keltezni. Az altemplom 1100-körül épülhetett. A nyugatra levő épületszárny északi falának négy félköríves záródású résablaka sem bizonyít feltétlenül korai eredetet. A kérdés eldöntésére egyedül alkalmas területen, a vár északnyugati előterében még nem folyt feltárás. Ha a későbbiekben mégis bebizonyosodnék az udvarház léte, úgy annak helyét véleményem szerint máshol kellene keresni. Ehhez az alapítólevél információi nyújthatnak némi támpontot. A Szent Péter-kápolnáról feltételezhető, hogy a kolostor alapításakor már állt, hiszen csak így adományozhatta oda annak I. István. A másik fontos információ, hogy királyi kápolna volt. Amenynyiben Pécsváradon valóban volt királyi udvarház, úgy kézenfekvő a feltételezés, hogy a Szent Péter-kápolna ennek volt a temploma. A kápolna helyén a romjaiból 1757-1767 között Szűz Mária mennybemenetele tiszteletére emelt plébániatemplom áll a kolostor szomszédságában, attól északkeletre.

23 Ennek közvetlen közelében kell keresnünk az udvarházat. Bár a terep az évszázadok alatt erősen átalakult, így nem lehet az eredeti viszonyokat tudni, mégis stratégiailag előnyösebbnek tűnik egy udvarház céljára a kolostor felett magasodó plató. A vasárnapi vásárhely is a kápolna mellett helyezkedett el. Ennek a nyomát őrzi a templomtól északra ma is látható háromszög alaprajzú tér, amely formája alapján bizonyosan középkori eredetű. Nemrég felmerült az altemplom és a Szent Péter-kápolna azonosságának lehetősége is.

24 A kápolna azonban, amint láttuk, bizonyosan máshol állt. Az