Bardoly István szerk.: Etűdök Tanulmányok Granasztóiné Györffy Katalin tiszteletére (Budapest, 2004)

Keresztessy Csaba: „Buta, aki itt érezni nem tud”. A csákváry esterházy-kastély parkjának leírása 1823-ból

„Buta, aki itt érezni nem tud". A csákvári Esterházy-kastély parkjának leírása 1823ból Keresztessy Csaba A címben idézett kijelentés Kováts Sámuel csákvári prédikátortól származik, aki az 1820-as évekelején írta le megkapó részletességgel a kertet. Az Országos Széchenyi Könyvtár Kézirattárának őrizetében fennmaradt,

1 sajnos datálatlan forrás ugyan nem teljesen ismeretlen a kutatók előtt,

2 ugyanakkor közlése mindmáig váratott magára.

3 Ki tehát a szerző és mikor keletkezhetett a leírás? Az 1770-ben a Baranya megyei Okorágon született Kováts Sámuel

4 Sárospatakon és Debrecenben, majd három évig külföldön tanult. Hazatérte után Csákváron káplán, majd ugyanott 1801-től, 1830-ban bekövetkezett haláláig „rendes Prédikátor". Csokonai és Baróti Szabó Dávid barátja nem tartozott a kor kiemelkedő literátorai közé, de tevékeny résztvevője volt az irodalmi közéletnek. Versei önálló kötetben Levelek's más versek címen 1805-ben jelentek meg, de sűrűn publikált a kor jeles folyóirataiban is. Értekezéseinek többségét a Tudományos Gyűjtemény közölte, eredetileg ide szánta a csákvári park leírását is.

5 A szerző által datálatlan munka keletkezési idejének meghatározásához magát a szöveget, illetve az ahhoz kapcsolódó építéstörténeti adatokat hívjuk segítségül. Kováts mindössze két évszámot közöl művében, mindkettőt a csákvári kastélyt 1800-ban öröklő Esterházy Miklós bőkezűségével kapcsolatban. Az első az 1816. július 11-ei pusztító jégesőt követő ínség enyhítése kapcsán, a második a következő évi hasonló intézkedések okán kerül említésre. További információ, hogy a szöveg Kuszter Jánost főkertészként említi, róla - Sisa József kutatása nyomán - tudjuk, hogy 1811-től töltötte be ezt a fontos tisztséget, s 1827-ben még szerepel a természetbeni járandóságokra jogosultak listáján.

6 Ezek az adatok, bár kijelölik a hozzávetőleges időhatárokat, az irat pontos keletkezési idejének meghatározására nem alkalmasak. Szerencsére - bár bevallott célja a kastélypark ismertetése volt -, a szerző a kastély külső képének rövid leírását is közli, mely a keletkezés időhatárainak további szűkítését, s talán pontos meghatározását is lehetővé teszi, (l.kép)