Bardoly István szerk.: Etűdök Tanulmányok Granasztóiné Györffy Katalin tiszteletére (Budapest, 2004)

Keresztessy Csaba: „Buta, aki itt érezni nem tud”. A csákváry esterházy-kastély parkjának leírása 1823-ból

7. kép. A csákvári kastély főhomlokzata, 2003 Ismert, s a korabeli lapokban is közölt tény, hogy a század elején több földrengés rázta meg Csákvárt, melyek kisebb nagyobb károkat okoztak az épületállományban. Az 1814 tavaszán bekövetkezett természeti katasztrófa azonban minden korábbinál nagyobb pusztítást okozott: „a kastély főszárnyának portikuszát teljesen romba döntve annak még kőanyagát is használhatatlanná tette, a kő ablakkereteket és gyakorlatilag a teljes asztalosmunkát elpusztította. Vagyis a szerkezetileg lecsupaszított kastélyépületből alig maradt több, mint a puszta falak, a födémek és a tetőzet".

7 Bár az épület helyreállításáról, illetve átépítéséről még ugyanebben az évben megszületett a döntés, a kivitelezés csak 1816 végén indult meg.

8 1817-ben a leginkább sérült, így lebontott jobb oldali szárny és a hozzá csatlakozó pavilon építésére, illetve a főszárny rendbehozatalának megkezdésére került sor. 1819-1820-ban a kastély és a tőle jobbra tervezett templom közötti összekötő folyosó építése volt napirenden. 1823ban elkészült a kert felőli homlokzatot koronázó kettős címer, illetve az udvari homlokzat portikusza alatt elhelyezett két bronz portrérelief és a közöttük a következő évben elhelyezésre kerülő feliratos tábla díszes keretelése. Erre az időre a színház is elkészült, az átépítés gyakorlatilag befejeződött. Ugyanakkor