Bardoly István szerk.: Etűdök Tanulmányok Granasztóiné Györffy Katalin tiszteletére (Budapest, 2004)

Velladics Márta: A Templomi Felszerelések Letéti Hivatala (1782-1787 - 1802-1824)

dolom, Bodo az átadási jegyzék megírása előtt, amennyire módjában állt, megpróbálta kiüríteni a lerakatot. Eljárásának három oka lehetett: 1. a pálos rend feloszlatásával hatalmas mennyiségű tárgy áramlott be a Letéti Hivatalba, melynek tárolására nem volt kapacitás; 2. új számozást akart bevezetni, mely kevesebb tárggyal gyorsabban és könnyebben megoldható volt; 3. az új leltári számmal és az új tisztviselővel jöhetett létre valójában, és kezdhette meg munkáját - tabula rasa - az önálló Letéti Hivatal. 1790 végén Bodo megvált a hivataltól, s az előírásoknak megfelelően ismét, immár utoljára, átadási jegyzéket készített, melyet ő, valamint Cserny és Brestyanszky 1790. december 11-én írt alá.

75 Ebben az inventáriumban az alábbi adatok szerepelnek: leltári szám, eredeti tulajdonos, darabszám, tárgyleírás, becsült ár. A jegyzékben olvasható utolsó leltári szám 12.444, ebből az átadás idején 5.308 tétel volt raktáron, melynek értékét 47.741 FI 49 3/4 Xr-ra becsülték. Az eddigi leltárakban nem szerepelt a darabszám, mely a tételen belüli tárgymennyiséget jelzi. Amint a fentiekben erről már esett szó, 1791-ben megkezdődött a Letéti Hivatal felszámolása, a raktárakban található értékeknek a püspökségek közötti szétosztása. 1793-ban 4.589 tételt - 7.633 darabot, becsült értéke 38.206 FI 22 Xr - kínáltak kiosztásra. Tehát, 1795-ben - a beszállításokat figyelmen kívül hagyva - 719 tétel maradhatott raktáron. 1791-1795 között a két kurátor idejének jelentős részét a püspökségekkel folytatott tranzakciók kötötték le. E mellett jóval kisebb lehetett a többi kategóriába eső tárgyak forgalma. Igaz, a számuk sem lehetett jelentős, hiszen a raktárakban lévő készlet zömét szétosztásra szánták.

76 A Bodo-féle átadási jegyzék első oldalán olvasható utólagos bejegyzés szerint

77 Cserny és Brestyanszky 1790. december 1-jével új főleltárkönyvet kezdett, melyet 1794 áprilisáig, valószínűleg az újabb hivatalnokváltásig vezettek. Azonban az általam ismert levéltári anyagból több átadási jegyzék nem került elő, valamint 1790-1802 között senki sem szakította meg a Bodo által 1788 márciusában megkezdett számozást, így gyakorlatilag 1788-1802 között egyetlen főleltárkönyvről beszélhetünk, melyben a legutolsó rekonstruálható tétel, illetve leltári szám 16.015 volt, a székesfehérvári karmelita kolostorból 1799-ben beszállított missalekat jegyezték be utoljára. Végigtekintve az egyes átadási jegyzékek tételszámain úgy vélem, hogy 1782-1802 között-a 140 felszámolt rendházból, más egyházi intézményből az 1588 megszüntetett kegyes társulattól, valamint a lerakat által újonnan csináltatott felszerelési tárgyakból - mintegy 25.000-26.000 tétel, körülbelül 45.000