Bardoly István szerk.: Etűdök Tanulmányok Granasztóiné Györffy Katalin tiszteletére (Budapest, 2004)
G. Lászay Judit: Eszterháza színei. Rövid beszámoló a fertődi Esterházy-kastély homlokzatkutatásáról
A kőszínű kastély Nagyon nagy mennyiségben került elő egy meleg, világos okkersárgás tónusú, a felületeken tojáshéjszínű rétegként azonosított festés, amely minden esetben a rózsaszín/terrakotta réteget fedte. Ezek alapján egy homogén kifestést valószínűsítettünk, azonban nagyon kevés ponton találtunk némi szürke színt tagozatokon, amit e rétegre felvitt kiegészítő színnek vélhetünk. 45 A kevés nyom alapján teljes architektúra-rekonstrukcióra nem merünk gondolni. A kőszínű kastély kifestés 1790-1791-ben készülhetett. A forrásokból tudjuk, hogy a kastély olaszos, ároktető rendszere állandóan beázott, 1789-ben a helyzetet azonnal orvosolandónak ítélték. A ma meglévő fedélszék nagyrészt barokk, a patkószárny tetőszerkezetében Dávid Ferenc azonosított egy 1790- es évszámot, ez datálja az átalakítást. Egy teljes tetőszerkezet csere után a homlokzatokat is rendbe kellett hozni. A munkálatok még Fényes Miklós életében elkezdődhettek, 46 s befejezhette az örökös, Antal is, akiről tudjuk, hogy 1791- ben már apjához méltó, pazar alispáni beiktatási ünnepséget rendezett Eszterházán. Korai halála miatt a kastély fényes korszaka véget ért. Egy évszázad méltatlan sors után a neobarokk helyreállítás csak halovány másodvirágzás kezdetét jelenthette. Összefoglalva elmondhatjuk, hogy a kutatás nyomán egy rendkívül izgalmas, intenzív színvilágú barokk összkép rajzolódik ki szemünk előtt. Vérbő rokokó, a híres fényes ünnepségek mesevilágának méltó színpada. Az említett terrakotta és rózsaszínhez adódott még a díszudvar ábrázolásain a patkószárnyak előtt látható és a számlákban szereplő világítótestek sora. A díszlépcsőéivel megegyező lámpafejek az Esterházy színekkel - sárga és kék - lefestett oszlopokon álltak. Ugyanakkor a díszudvarban nem volt zöldfelület, hiszen ez a tér a barokkban mindig parádék színhelye volt. Az épület szinte lebegni látszott a világos színű kavicsterítés felett, s a gyújtópontban álló szökőkút még hangsúlyosabb elem volt. A nagy zöld zsalukkal fedett nyílászárók sora fontos illuzionisztikus hatású építészeti elem volt, a padlószárnyaknak arkatúrás homlokzat látszatát kölcsönözték. A nyugati országokban ma a műemlék-helyreállítások -amennyiben az épület architektúrája azt lehetővé teszi 47 - a meghatározó történeti színezés rekonstrukcióját célozzák. Az intenzív színvilág, az összhatás lehet számunkra szokatlan, de alapvető kérdés, hogy a fentebb idézett magyarországi példákkal ellentétben felvállalja-e a magyar műemlékvédelem a hajdani mulatókastély saját korában is különlegesen varázslatos légkörének megidézését? 48 (5-7. kép)
