Bardoly István szerk.: Etűdök Tanulmányok Granasztóiné Györffy Katalin tiszteletére (Budapest, 2004)
G. Lászay Judit: Eszterháza színei. Rövid beszámoló a fertődi Esterházy-kastély homlokzatkutatásáról
Jegyzetek 1 A jelen legi programot megelőzően 1999-ben készültel a kastély kápolnájának helyreállítása. Kutató: Haris Andrea, Nagy Judit, retaurátör: Pintér Attila, Deák Klára, Tartbai Anna Mária, építész tervező: Gál Tibor, munkatárs: Vitályos Ágnes. Ld. Haris Andrea: Kastélykápolnák hajdan volt díszei és mesterei. Körmend és Eszterháza. = Magyar Műemlékvédelem, 11. Budapest, 2002. 285. 2 Néhány helyiséget felújítottak, azonban a restaurátori kutatást nem követhette falkutatás. 3 Dávid Ferenc: Eszterháza belső terei. = Ars Hungarica, 28. 2000. 73-95.; Dávid Ferenc: A fertődi kastély történeti helyiségkönyve: funkciók és falburkolatok. = Ars Hungarica, 30. 2002. 237-320. 4 A kőszerkezetek állapotfelmérését és kutatását Sütő József kőszobrász restaurátor végezte 5 A hatvanas évek eleji felújítás során csak Ferenczy Károly és Mőcsényi Mihály figyelme terjedt ki építéstörténeti megfigyelésekre. Ld. Ferenczy Károly: Adatok a fertődi kastély értékeléséhez. = Műemlékvédelem, 5. 1961. 224-229.; Mőcsényi Mihály: Eszterháza fehéren - feketén. Budapest, 1998. Publikációik azonban nem tartalmaznak a színezésre utaló megjegyzést. Az ún. Bauforschung - falkutatás módszertanát csak Szakái Ernő, Sedlmayr János és más szakemberek tapasztalatai ismeretében kezdte kimunkálni Dávid Ferenc. A szerző 1981-ben a díszudvar felújításának befejezése után látottá helyszínen több levett, festett vakolatmintát, melyek között volt egy egyértelműen rózsaszín festésű darab. A minták pontos származási helyét azonban nem tudták azonosítani - az egész helyreállítás tudományos háttér, kutatói megfigyelések nélkül történt - így szórványként pusztán egy valahol az épületen meglévő, valamikori ilyen színt is tartalmazó kifestést valószínűsítettem. 6 A festés rétegrendje legtöbbször hiányos volt. Sorrendjüket sok esetben a szerencsésen kiválasztott mintákon a mikroszkópos rétegvizsgálat során tudtukjól megfigyelni, sérülékenységük miatt a lencse alatt szikével lehetett csak felfejteni az egyes rétegeket. 7 A díszudvar felújítását kutatással, tervezéssel, tenderrel, kivitelezéssel együtt 2003. februártól novemberig kívánták megvalósítani. Nemcsak a kutatás tartott a vártnál hosszabb ideig, melyet nagyrészt az állvány hiánya okozott, de szükséges volt kiterjeszteni a szondázást a kerti homlokzatokra is. A kivitelezési munkálatok egy része is áthúzódott a következő évre. 8 KÖH Fotótár, Rados Jenő-hagyatéka, leltározatlan. 9 Állványunkról a főszárny, déli homlokzat, erkély feletti, kelet felőli két pilaszterét és a köztük lévő falfelületet tudtuk vizsgálni. 10 A Ferenczy és Mőcsényi által felvetett kérdések egy részére a mostani levéltári és helyszíni kutatások választ tudnak adni, de elengedhetetlenül fontos, hogy a kerti homlokzatok helyreállítását közvetlenül megelőzhesse, és alatta is folyhasson falkutatás! Sok olyan jelenséget figyelhettünk most meg, amit csak további, alaposabb, falkutatással lehet tisztázni 11 Kubinszky Mihály - Varga István: A fertődi kastély helyreállítása (1957-1960) = Műemlékvédelem, 5. 1961.154. 12 A sötét okkersárga homlokzat kifestés a 19. század másodikfelétől terjed. Az itáliai épületek homlokzatszínei váltak ekkortól divatossá, amelyek sötét tónusát az idő, lényegében az elpiszkolódás és elgipszesedés okozta. Koller, Manfred:„Schönbrunner Gelb". = Baumit Journal, 2003/2. 13 Amint Dávid Ferenc kutatása is bizonyította Gödöllőn, a „Grassaslkovich-sárga" is maximum monarchia-sárga. Osztrák kollégáink a „Schönbrunn-sárgáról" derítették ki ugyanezt: Koller uo. 14 Dávid Ferenc: Eszterháza-dokumentációk. 7. 2003. augusztus. Kézirat. 13. 15 Uo., 13. 16 A barokkban szokásos, kőfelületek kőszínű réteggel való befestéséről: Koller, Manfred: „Steinfarbe" und „Ziegelfarbe" in der Architektur und Skulptur vom 13.-19. Jahrhundert. = Restaura, 2003.123-129. és Koller, Manfred: Les couleurs de l'architecture des chateaux impérieaux aux
