Détshy Mihály nyolcvanadik születésnapjára tanulmányok (Művészettörténet - műemlékvédelem 11. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 2002)

J. Dankó Katalin – Osgyáni Vilmos: Janus arcú kövek. A sárospataki vár legújabb kőtárainak tanulságai

díszítést találunk (a lunetta nem ehhez a kőkerethez tartozik, feltevésünk szerint kismérete miatt a lunetta egy pasztofórium dísze volt). Hasonló, csak lunetta nélküli kazettás kőkeret található a Perényi-szárny északkeleti sarokerkélye alatti helyiség ajtajaként is. A csoport akkor lesz teljes, ha a tanulmányi kőtár anyagának restaurálása és feldolgozása megtörténik, mert így csak megjegyzésként szerepelhet az, hogy a loggia ablakkereteinek méretével megegyező kazettás faragvány található a gyűjteményben, egy fél timpanont kitöltő hasonló profilozású faragványtöredékkel együtt. Ennek a racionális kazettás csoportnak pedig megvan a Perényi címerrel hitelesített kőkerete, az Öregpalota nyugati első lőréskeretében, melynek főpárkánya alatt ugyanolyan kazetták vannak, mint a loggia belső keretei fölött. A loggia faragványcsoportjába tartozik a sokat vitatott Bodrog felőli falba helyezett, ismeretlen funkciót betöltött befalazott kőkeret, melynek szemöldök részén a befaragott évszámot a közelmúltbeli restaurálásig 1506-nak lehetett olvasni egy jól besimuló habarcskikenés miatt a nullának vélt szám felső részében. A restaurálás során eltávolítottuk a habarcsrészt és egyértelművé vált az, hogy 1566-os dátummal van dolgunk. Ez a kőkeret formailag is korábbi, nem ebbe a csoportba tartozik. A torony felöli lunettás kőkeretet formai értelemben egységesnek lehet tekinteni, vele szemben a Perényi-szárny ajtajaként összeállított kőkeretnek viszont a szárkövei nem tartoznak a lunettarészhez. Folytatva ezt a sort, az öregpalota Gerő László - Szakái Ernő által összeállított nagy füzéres kőkeretével, melynek szárkövei a antikizáló sorba tartoznak, a díszítményei szerint szintén eltérően magas nívót képviselnek a Perényi Péter korát jelentő sajátos helyi jellegtől, és inkább a merevebb, de egyben színvonalasabb akrotérionos csoporthoz sorolódnak. Ebből a stiláris megközelítésből az oromdísz a Perényi címerrel nem egyértelműen része ennek a faragvány együttesnek, mely az ötvenes évekbeli helyreállításkor bővült az addig befalazásban feküdt nagy füzérelemmel, mely egyértelműen helyesen kapcsolódik a két voluta közé. A füzér részleteiben és egészében is egy bravúros faragástechnikával dolgozó mester keze munkája. A Perényi Péter címerével hitelesített faragványoknak két csoportja körvonalazódik, ami adott esetben két mestert feltételez. A hármas árkád restaurátori megfigyeléseire és sérült részeinek korszerűbb kiegészítéseire (a cementes kikenések helyett egy rugalmasabb kőzúzalékos kiegészítés készült) már 1981-ben sor került, kiegészítéseit és ábrázolásait azóta zömmel sikerült értelmezni. A Bretzenheim család birtoklása idején a mai helyére került árkádot ablakként bekeretezték és beüvegezték, szerencsére nem nagy befaragások árán, mert figyeltek annak profiljaira és ábrázolásaira is. M. Anda Judit tervei alapján kerültek ki a sokosztású ablakkeretek a nyílásokból és nagy üvegtáblákkal helyettesítették azokat. Remélhetően a most folyó helyreállítási munkálatok után az árkád ismét árkád lehet, kifejezve építészeti lényegét. Az 1841-ben a jelenlegi helyére, a könyvtárterembe beépített faragvány együttes már nem volt teljes árkád, mert például hiányoztak a lábazati részei, valamint az ívekből a jobboldali ívnegyed. A mostani összeállításban jól megkülönböztethetőek az ablakként összeállított együttes nem eredeti faragványai az eredeti, Perényi Péter-kori részletektől. A teljes felső, párkányok közti üres medalionos, volutás díszítmény, valamint a könyöklő párkány szintre emelt nagy hengertagozatos alsó párkány is romantika kori. Az ablakként való összeállítás következménye ez a túlméretezett könyöklő, melynek golyvázódó elemeit úgy helyezték el, hogy az ívek találkozásakor széles betéteket kellett berakni, mert nem jól határozták meg a tengelytavukat. Szembeötlő a jobboldali ívnegyed gyenge faragványa, melyre az udvari ablakok alatti konzolokhoz hasonló kifejezésű arcot faragtak. Egyáltalán nem bizonyos, hogy a pillértestek alsó, két kazettás elemei eredetiek lennének, az bizo-