Détshy Mihály nyolcvanadik születésnapjára tanulmányok (Művészettörténet - műemlékvédelem 11. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 2002)

J. Dankó Katalin – Osgyáni Vilmos: Janus arcú kövek. A sárospataki vár legújabb kőtárainak tanulságai

nyos, hogy azok belső profiljainak az indításai a felső elemeken már szerepelnek, de összefaragásuk és együttlétük aránya nem meggyőző. További zavaró körülmény az, hogy a három nyílás ívelemeinek kapcsolódó körtükreit nem lehet egy olyan variációba cserélgetni, hog)' az adott fél részek kielégítően megfeleljenek egymásnak, szemből, alulnézetben, és a belső oldalról. Ha nem felelnek meg az ívrészek egymásnak, akkor azt kell feltételezni, hogy legalább kettő nyílással több, vagyis ötnyílású árkáddal van dolgunk A pillérrészeken ábrázolt portrék közül egy fejhálót viselő fiatal leány portréja tegyük fel idősebb korában szintén gyöngyös fejhálós portrészerű ábrázolásban jelenik meg az 1982-ben a plébánia felújításakor megtalált kapuív medalionjában. A hármasárkád körüli vizsgálatok tulajdonképpen még most kezdődnek, mely során mód nyílik majd arra, hogy a kőfaragvány körül falkutatás történjen. Összefoglalva tanulmányunkat megállapíthatjuk, hogy a pataki Vörös-torony legutóbbi műemléki helyreállítása két szempontból is jelentős. Egyrészt, a késő reneszánsz kőfaragványok megmentésének, restaurálásának technológiájával írta be a restaurálás történetbe nevét, másrészt a kőcsere folytán előkerült késő gótikus építészeti töredékek forrásértékű elemzésével. A töredékek, a tárgyi emlékek az írott forrásokkal azonos értéket képviselnek a lakótorony építésének keltezéséhez - terminus post quemként - bizonyítékot képviselnek. Ugyanakkor közelebb visznek ahhoz a racionalitáshoz, mely áthatja a 16. századtól az építkezéseket. A múzeum megvalósult új állandó kiállításai, kőtárai mindezen túl reprezentálják azt a dekorativitást, melynek köszönhetően a késő reneszánsz leggazdagabb épületdíszeit, mint monumentális műtárgyakat csodálhatjuk. JEGYZETEK 1 Détshy Mihály: Beszámoló a sárospataki vár helyreállítási munkáiról. = Műemlékvédelem, 3. 1959. 89-97.; Détshy Mihály: A sárospataki vár helyreállítási munkái 1955-1962-ben. = Magyar Műemlékvédelem, 3. 1961/1962. Budapest, 1966. 67-88.; Détshy Mihály: A sárospataki vár helyreállítási munkái 1963-1972-ben. = Magyar Műemlékvédelem, 7. 1971/1972. Budapest, 1974. 257-279. 2 Szakái Ernő: Az Országos Műemléki Felügyelőség kőszobrászati munkái 1959-1960-ban. = Magyar Műemlékvédelem, 2. 1959-1960. Budapest, 1964. 247. 3 A téma összefoglalására ld. Dankó Katalin: A sárospataki vár kőfaragványainak konzerválási eljárásai. = Széphalom, 7. Sátoraljaújhely, 1995. 27-36. 4 A kőszobrász restaurátorok: Jakab Magdolna, Osgyányi Vilmos, Rákos Péter és Sütő József 1986tól végezték a lakótorony kőrestaurátori munkáit. 5 Jankovics Marcell: Jelkép-Kalendárium. Budapest, 1997. 70., 152. 6 Détshy Mihály: Hol állt a középkori sárospataki vár? = Herman Ottó Múzeum Evkönyve, 6. Miskolc, 1966'177-197. 7 A torony építéstörténctére ld. a 14. jegyzetben idézett tanulmányt. 8 Détshy Mihály: Sárospatak vára és urai 1523-1616. Sárospatak, 1989. 16 9 MNM Rákóczi Múzeuma, ltsz. 88.36.1-88.127.1 ltsz. építészeti töredékek: - 11 db merműves ablak alsó kávájának sarkai, jobb és bal sarok - 18 db merműves ablak függőleges kávája - elszedett holkeres nagy ív, 4 db kiállítva, 1 db a raktárban - 5 db nagy ívet képező kétoldalt elszedett faragvány - 1 db ívek közötti íves háromszögletű kváder - 2 db boltozati bordaindítás, .sarokkonzolok (kiállítva) - 2 db szárkő (részleges rekonstrukció a kiállításban) - 1 db szárkő alsó része, a számtartó ház belső kőkeretéből rekonstruált pálcatagos kapu alsó része 10 Búzás Gergely: Lapidarium Hungaricum. Magyarország építészeti töredékeinek gyűjteménye. 2. Pest megye. I. Visegrád, királyi palota 1. A kápolna és az északkeleti palota. Budapest, 1990. 254. és 257.