Détshy Mihály nyolcvanadik születésnapjára tanulmányok (Művészettörténet - műemlékvédelem 11. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 2002)

J. Dankó Katalin – Osgyáni Vilmos: Janus arcú kövek. A sárospataki vár legújabb kőtárainak tanulságai

gási idejét is, mert a második szint fölött, a faragványok hátoldalán nem fedeztünk fel másodlagos felhasználást. A kapu azonban másodlagos helyén volt, hiszen a nag}'

javítási, tégla-kiegyenlítési falazat, és a habarcsvizsgálat is ezt támasztja alá." Attól még Perényi-kori lehet a déli kapu, s eredetileg állhatott a Perényi palotaszárnyban is. A déli kapu értelmezése önmagában nehézkes, hiszen a 16. században nem vezethetett sehová (ld. Angielini féle 1573-as alaprajzot). A második szint feletti nag)' Lorántffy-féle, Perényi-kori nyílás áthelyezések is azt mutatják, hogy kerülhetett ekkor a mostani bejárati szintre, hiszen áthelyezését az indokolja, hogy a kazamata lejárata szemközt van - a kazamata építése a 17. századi I. Rákóczi György-kori védelmi rendszer korszerűsítéséhez kapcsolódik -, ezáltal lett a lakótoronyból is megközelíthető, egy cölöpökön álló fahídon át, melyet az olaszbástya déli oldalán folytatott régészeti feltárás megfigyelései is rögzítenek. A harmadik szint timpanonos és keresztosztos ablakainak kőanyaga a nyilazói bányából, míg az építőkő a Királyheg)' kőbányájából származik. Kőzettanilag nincs különbség a 15. századi tufa faragványok anyaga és a 16. századiak között, ezért feltételezhetően azonos területről bányászták azokat. A duplaíves árkád: A régebbi elnevezése szerint az Oregpalota, a nagyterem déli ablakcsoportjának középső, duplaíves ablaka. A torony nagytermének az 1656ban történt boltozásakor került a keresztosztos ablakok közé, azok szemöldökét megcsonkítva, a szárköveket beljebb tolva.'

1 A kőkeret eredeti helyét nem ismerjük, formai részleteire tekintettel nyilvánvaló, hogy nem ablakkeretezést helyeztek el akkor ott, hanem eg)' félbevágott pilléres, eredetileg nyitott árkádot. (13. kép) Mivel a torony a restaurálási programjának alapelve volt, hogy a kereteket változatlan - másolat - formában kell helyükre visszahelyezni a korábbi állapotok rekonstrukciójára, esetünkben az duplaíves árkád kiegészítésére csak a kiállításban nyílott mód. A duplaíves árkád a jelenleg is nyílászáró funkciót betöltő „könyvtár ablakhoz" hasonlóan, valahol a kastély egyik szárnyában egy teret, csarnokot, folyosót, a külsővel reprezentatív módon összekapcsoló árkád volt. Ez az antik világból vett építészeti szerkezet a szellemi újjászületés szimbólumaként is felfogható, mely által a zárt szellemi világból a valóság életteli légkörébe át lehet lépni. A történelmi környezet és az éghajlat azonban nem adhatott módot arra, hogy ez a szép eszmeiség megtestesült formájában sokáig funkcionálhasson. Mireánk már a két árkád a kompromisszumok béklyójába kényszerítve öröklődött, egyrészt megcsonkítva, másrészt, bezárva, befüllesztve a szabad tereket. A kiállításon bemutatott duplaíves árkád a Perényi Péter-kori faragványok csoportjának tagja. Az azonos kezűség a körtükrökben megformált portrészerű kompozícióknál egyértelmű. Elsősorban a főkapuhoz, annak kazettákban megalkotott, átírt portréihoz, jelképes levéldíszekbe burkolt, organikusan az elképzelt természetből kilépő, abból megtestesülő, annak szellemeit idéző alakjaihoz hasonlítható. A középen lévő kerub fölötti kis körtükörbe megfaragott arc és a jobboldali ívben félbevágott ábrázat szőrzeteiből, a hajból, a bajuszból és a szakállból levelek formálódnak. A jobboldali ív közepének körtükrében egy olyan fiatal férfiú nyitott koronás profilját lehet felismerni, mint amilyet a torony kapujának a kazettájában is láthatunk (az ív jobb oldalán középtől lefelé a harmadik sorban a külső). Fontos megjegyezni, hog)

7 a baloldalon a hasonló körtükrökben nincs ábrázolás, belső részüket úgy alakították ki, hogy abba még később a kívánt ábrázolást bele lehessen faragni. Ilyen félbehagyott, későbbi aktualitásoknak is teret engedő megoldással éltek a torony főkapu jobb oldali szárkövének tükrénél is, a baloldali a hasonló részletben egy igen színvonalas díszítményt faragtak. (A főkapu baloldali tükördíszének az elemzése megérne egy tanulmányt, mert klasszikus minta alapján egy hólyagos kannából indított leveles indás kompozícióba eg)' nyújtott emberi ábrázatot