Détshy Mihály nyolcvanadik születésnapjára tanulmányok (Művészettörténet - műemlékvédelem 11. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 2002)

Feld István: II. Ulászló építkezései és a reneszánsz építészet elterjedése Magyarországon

11. kép. A siklósi vár balusztrádjának rekonstrukciós kísérlete. Ferenczy Károly munkája. (G. Sándor Mária: Reneszánsz Baranyában. Budapest, 1984. 185.) te s ezen belül a késő gótika és a reneszánsz együttélése szempontjából különösen fontos épület csupán népszerűsítő munkákból ismert rekonstrukciós rajzait (10. kép) még aligha lehet reálisan megítélni. Ugyanakkor hangsúlyozni kell, hogy a vár helyreállítása során számos részlet vitathatatlanul hiteles helyreállítására is sor kerülhetett. Közülük különösen fontos eg)' kandalló, melynek elsősorban Urbinóból ismertek jó párhuzamai.~

fi Simontornya azonban valószínűleg nem számított kivételnek a 16. század eleje főúri rezidenciái között. Perényi Imre nádor 1509 és 1516 között átépítetett siklósi várából ugyanis szintén ismerünk Buda környéki márgából faragott reneszánsz részleteket. Az újkorban gyökeresen átalakított várban eddig végzett, csupán korlátozott kiterjedésű régészeti kutatások, egyelőre még nem tették lehetővé az építéstörténet részletekbe menő felderítését. így csak a mai formájukban barokk udvari homlokzatok jövőbeli falkutatása tárhatja majd fel annak a reneszánsz loggiának a nyomait, melynek eddig ismert, illetve közzétett töredékei (11. kép) - a törpepilléreken itt is az építtető család címerével - szoros rokonságra utalnak úgy a simontornyai, mint - természetesen - a nyéki balusztrádokkal. Ugyancsak csupán egy alapos falkutatás tudná meghatározni a várkápolna pontos építési korát, azaz a késő gótikus és a reneszánsz részletek egymáshoz való időbeli viszonyát, továbbá azt, hogy mennyiben köszönhető a nyugati karzat mai formája a 18-19. századi átépítéseknek. A kápolna datálása ugyanis máig vitatott, bár a csupán töredékekből ismert, ugyancsak késő gótikus simontornyai várkápolnát egykorúnak tartják a reneszánsz átépítéssel.'

7 Hasonló problémával találkozunk Nyírbátor esetében, ahol a Báthori-család tagjai tartották rezidenciájukat. Az itt álló híres késő gótikus teremtemplom építési idejéről ugyanis igencsak eltérő álláspontokkal találkozunk a szakirodalomban. Egyes vélemények szerint nem sokkal 1480 utánra, mások szerint viszont csak a 16. század második évtizedére helyezhető az építkezések kezdete. Falkutatás hiányában azonban máig nem tudjuk, hogy a nagyrészt itt is Buda környéki márgából faragott, gazdag reneszánsz részletek egyidősek-e a főfalakkal, vagy később helyezték csak el bennük őket.

28 Az azonban egyre biztosabbnak látszik, hogy a gótikus építészeti elemek - főként az egyházi építészetben - sokkal hosszabb ideig kedveltek voltak a korabeli Magyarorszagon, mint azt a korábbi kutatás vélte. Meglepő módon a Báthori-család nem rendelkezett várral Nyírbátorban, de még egy castellum sem fordul elő a forrásokban itt 1500 előtt. A teremtemplom közvetlen szomszédságában azonban 1955 óta - több szakaszban és sajnos nem mindig kifejezetten szakszerűen - egy kiterjedt épületegyüttes újkorban elbontott