Détshy Mihály nyolcvanadik születésnapjára tanulmányok (Művészettörténet - műemlékvédelem 11. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 2002)

Feld István: II. Ulászló építkezései és a reneszánsz építészet elterjedése Magyarországon

déli szárnyának maradványait tárták fel, majd pedig az utóbbi évtizedben részleges kutatást végeztek az erősen átépített formában ma is álló északi szárnyban is. A nemesi rezidencia e különálló palotájáról készített rajzi rekonstrukció ( 12. kép) ugyan egyértelmű információkat ad számunkra a megmaradt épületrészekről, kérdéses azonban, hogy a rendelkezésre álló adatok alapján valóban rekonstruálható-e itt egy olyan épület, amelynek a nyéki ún. lakópalota lett volna az előképe. Emellett az épület 16. század eleji datálása is csupán hipotézisnek tekinthető, az egyébként rendszeresen még fel sem dolgozott faragványtöredékek inkább egy későbbi időszakra utalnak. Nyírbátorban egy arx csak 1553-ban tűnik fel a forrásokban.'1

' Simontornya, Siklós és Nyírbátor mellett természetesen sok más világi központban számol építkezésekkel az eddigi kutatás II. Ulászló uralkodása alatt. Az ezekről közzétett töredékes adatokat azonban már nem kívánom itt sorra venni, hisz e rövid áttekintésben nem szándékoztam kitérni a korszak - s még kevésbé az azt megelőző Mátyás-kor - reneszánsz építészetének összes kérdésére. így nem vállalkozhattam a felsorolt építkezéseken (vagy építkezések számára) dolgozó kőfaragók és építőmesterek származására, illetve a műhelyek szervezetére vonatkozó nézetek áttekintésére sem, bármennyire is illett volna mindez ajelen kötettel ünnepelt Dét12. kép. Nyírbátor, az északi palota udvari homlokzatának rekonstrukciós kísérlete. Szekér György munkája