Détshy Mihály nyolcvanadik születésnapjára tanulmányok (Művészettörténet - műemlékvédelem 11. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 2002)

Koppány Tibor: Művészek és mesterek a 16-17. századi Kanizsai-Nádasdy birtokok építkezésein

Művészek és mesterek a 16-17. századi Kanizsai-Nádasdy birtokok építkezésein KOPPÁNY TIBOR A 16-17. századi magyarországi késő reneszánsz és kora barokk építészet nag)' építtetői közé tartoztak a Nádasdy-család egymást követő tagjai, a családi vagyont megalapító Tamás nádortól a Wesselényi - összeesküvésben résztvevő és azért lefejezett Ferenc országbíróig. A még a 15. század végén nem túlságosan vagyonos nemesi családból született és itáliai egyetemeken tanult Nádasdy Tamás az akkori Magyarországot megosztó két királytól, Szapolyai Jánostól és Habsburg Ferdinándtól egyaránt megkapott engedéllyel 1534-ben vette feleségül a férfiágon kihalt Kanizsai családból származó, és a két uralkodó engedélyével annak minden birtokát öröklő Orsolyát. A Kanizsai vagyonnal a főnemesség sorába került Nádasdy a mohácsi csata után előbb budai várnagy, később országos főkapitány, végül 1555-től 1561-ben bekövetkezett haláláig az ország nádora. A humanista műveltségű nagybirtokos sárvári vára közismerten a magyar irodalom és a műveltség egyik legfontosabb központja volt. Ennek a jelentőségének megfelelően építkezett Sárváron és amellett a Kanizsai örökséggel birtokolt többi várában, a szintén dunántúli Kapuváron, Lékán, Sopronkeresztúrban, a horvátországi Sztenicsnyákon és Velikén, valamint más birtokosoktól zálogba vett olyan birtokközpontokban, mint többek között Vörösvár vagy Zalavár. Építkezései az itáliai késői reneszánsz művészet elterjesztésében vezető szerepet vittek. Ferenc nevű fia, a 16-17. század fordulójának „Fekete Bég" nevet is viselő híres törökverő hadvezére és annak Pál nevű fia, építtetőként méltó követője volt Tamás nádornak. A család negyedik tagja, a szintén Itáliában tanult és később az országbírói címet és hivatalt betöltő legifjabb Ferenc a korai barokk művészet egyik legnagyobb hazai mecénása volt. A Nádasdyak négy nemzedékének közel másfél évszázada alatt kevés kivétellel folyton építkeztek. Ezeken az építkezéseken jelentős szerepet játszottak az egyes uradalmak jobbágyságából kikerült iparosok, a vezető szerep azonban mindvégig szerződésekkel meghívott olasz művészek és mesterek kezében volt. Ok többnyire Bécsből jöttek, volt azonban közöttük az osztrák déli tartományok központjából, Grazból hívott is, de nem hiányoztak a 16. század közepén kiépülő végvári főkapitányságok, legtöbbször Győr építészei sem. A korszak utolsó nagy építtetője, az országbíró Nádasdy Ferenc volt az első, aki állandó alkalmazásban és egyes uradalmaiba letelepített olasz mestereket foglalkoztatott. Léka központtal, a környék más mesterei bevonásával ő teremtette meg az első uradalmi építőcéhet. Az országbíró halálos ítélete 1671-ben birtokainak elkobzásával járt. Azokat valamivel később veje, Draskovich Miklós szerezte meg, a század vége felé pedig a kor másik nagy mecénása, a birodalmi hercegi címet kapott Esterházy Pál nádor. A birtokközpontok várainak és kastélyainak építését ők folytatták.