Détshy Mihály nyolcvanadik születésnapjára tanulmányok (Művészettörténet - műemlékvédelem 11. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 2002)

Koppány Tibor: Művészek és mesterek a 16-17. századi Kanizsai-Nádasdy birtokok építkezésein

Az alábbi repertórium a Nádasdy-család négy nemzedéke által foglalkoztatott művészek és mesterek jegyzékét tartalmazza, a tárgyalt két évszázad időszakának teljessége érdekében azonban megtalálhatók közöttük a 16. század első részében a Kanizsaiak által alkalmazottak, valamint az 1671 után a későbbi birtokosok mesterei is. A névsor természetesen nem teljes, nem is lehet az. Azokat a neveket, illetve sok esetben megnevezésük nélkül említetteket tartalmazza, akiket és akiknek a szereplését az eddigi kutatás feltárta. A névsor a továbbiakban tehát folytatható, kiegészíthető és bővíthető. A repertórium összeállításához elsősorban a Magyar Országos Levéltárban őrzött családi levéltár nyújtotta a legbőségesebb anyagot. Kutatója korábban Horváth Tibor Antal, végül többekkel együtt főként Jankovich Miklós volt. Munkájuk eredményeképpen az 1950-1960-as években tekintélyes mennyiségű, regeszta jellegű cédula található részben az akkori műemléki hatóság, az Országos Műemléki Felügyelőség (OMF, jelenlegi jogutódjaként a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal) topográfiai adattárában, valamint a MTA Művészettörténeti Kutató Intézetének Levéltári Regesztagyűjteményében, amelyről Bibó István, Kerny Terézia és Serfőző Szabolcs tollából 2001-ben repertórium kötetet adott ki az Intézet. Az alábbi összeállítás ennek megjelenése előtt, még a 20. század utolsó évtizedeiben készült, az OMF anyagából. A levéltári források mellett megtalálhatók azok a nyomtatásban megjelent adatok is, amelyek a rendkívül gazdag Nádasdy-levéltárból az elmúlt évtizedekben láttak napvilágot, és amelyeket az alábbi felsorolás a levéltári adatok közé besorolva közöl. Az azokban található, részben hibás olvasatból, főképpen azonban téves következtetésekből eredő adatokat a jegyzék igyekezett tisztázni és javítani. A két legfontosabb és a köztudatba szilárdan beívódott tévedés Donato Grazioli és Giovanni Landi sárvári szerepeltetése. Az előbbi téves olvasatból, arra épített feltételezések tényként történő elfogadásából keletkezett, az utóbbi pedig abból a tényből, hogy a Landi haláláról és hagyatékáról szóló iratok valószínűleg téves besorolás alapján ma a Nádasdy-levéltárban találhatók. Az elsőre a sárvári várat kutató és annak eredményeit közreadó Tóth Melinda már 1974-ben megadta a helyes választ, amikor közölte, hogy a levéltári adatok alapján 1560-ban épített sárvári kapu nem keletkezhetett Donatus mester 1589-es szereplése idején. A másodikat Détshy Mihály helyesbítette az irodalomban szereplő művében, amely szerint Landi Kassán halt meg és nem Sárváron. A művészek és mesterek a jegyzékbe a forrásokban írott névformájukkal kerültek be, annak magyar megfelelője többnyire csak a név nélkül említettek esetében, mesterségük szerinti felsorolásban szerepel. Ok is, de a név szerint ismertek is előfordulhatnak többféle említésben, ezért az adattárban felsorolt nevek között lehetséges az átfedés. A FELHASZNÁLT FORRÁSOK ÉS IRODALOM RÖVIDÍTÉSI JEGYZÉKE 1. Levéltári fonások: Nádasdy-lt. Magyar Országos Levéltár. Magyar Kamara Archívuma. E. 185. Archívum familiae Nádasdy 2. Irodalom: Belényesy 1959. Kultúrtörténeti szemelvények a Nádasdyak 1540- 1550-es számadásaiból. Fase. I—II. Szerk. Belényesy Márta. Az anyagot közli Kumorovitz L. Bernát és M. Kállai Erzsébet. Kézirat gyanánt. Budapest, 1959.