Détshy Mihály nyolcvanadik születésnapjára tanulmányok (Művészettörténet - műemlékvédelem 11. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 2002)
G. Lászay Judit: Egy palota, két tervrajz. Adalékok a Festetics-palota, Budapest VIII. Pollack Mihály tér 10. építéstörténetéhez
újonc-ügyről tanácskoztak, majd másnap (1867. febr. 15.) Festetics György fényes új palotájában jöttek össze."-" Tevékenysége jutalmául az Andrássy-kormányban a király személye körüli miniszter posztját töltötte be 1871-ig. Hivatalos megbecsülését jelzi, hogy 1869-ben megkapta a Szent István-rend nagykeresztjét. Személyének megbízhatóságát és rangját mutatja, hogy 1870-től Erzsébet királyné magánvagyonának kezelésével bízták meg. 1872-től koronaőr volt. 1882-ben Ferenc József magyarországi főudvarmesterévé nevezte ki, de betegsége miatt ezt a megbízatását már nem tudta ellátni. Az állandó soproni lakhelyet felváltotta a bécsi Berg Strassei palota, a pestit csak alkalmanként használták.' 7 Az ország gazdasági fejlődésében, a politikai változások elősegítésében valamint a kiegyezésben vállalt aktív szerepe, a személyére jellemző ambíció és a külső elvárások, a társadalmi szerepéből következő reprezentációs igény együttes következménye volt, hogy a dinamikus fejlődésnek indult város akkor legfelkapottabb helyén, építtette fel új palotáját s a tervezéssel korának legnagyobb tekintélyű építészét, Ybl Miklóst bízta meg. Nem véletlen, hogy a másik pesti Festetics-palota (Nádor u. 9. - Közép-Európai Egyetem) a 19. század elejének robbanásszerű gazdasági és politikai változásainak elején, 1824-ben épült, s tervezője, az akkori idők egyik legjelentősebb hazai mestere, Pollack Mihály volt. Festeticsek mindig igyekeztek lépést tartani a legújabb áramlatokkal. Az 1858-1860 között épült bécsi palotájuk a Ringstrasse első szakaszának kiépítéséhez kapcsolódik, amely a város legnagyobb városrendezési eseményének kezdete volt a 19. században. Amint Szvoboda Dománszky Gabriella hangsúlyozta, az újkori magyar történelemben először és utoljára a kiegyezés idején fordult elő, hogy arisztokratáink egymás közelében a Nemzeti Múzeum körül kialakult mágnás-negyedben reprezentatív lakhelyet, palotákat, bérpalotákat építtettek maguknak. 2 * Festetics György elsőszülött gyermeke, Tasziló volt az „universalis örökös". Mint apja végrendeletében olvasható: „Azon palotámat, mely Pest városában Ötpacsirta jelenleg Esterházy nevű utczában épült [...] minden beruházásokkal, kül és bel felszerelésekkel, és a mellette fekvő kerttel együtt [...] legidősebb fiamnak adom". 2 " Festetics Tasziló (1850-1933) kezében egyesült az összes birtok, a hitbizománnyal és Keszthellyel együtt. Hasonlóan apjához ő is magas tisztségeket töltött be; a király főudvarmestere volt. Társadalmi tekintélye házasság révén csak tovább növekedett, hiszen „herceg Hamilton Máriát" (1869-1922) vette feleségül." 1 A dualizmus idején a Monarchiában a főnemesi családok száma - birtokosztódás, főnemesítés útján - a korábbi 600-ról (ebből 3 hercegi) 1200-ra emelkedett. Ugyanakkor a magyarok közül" az egész időszak alatt egyedül Festetics Tasziló kapott 191 l-ben hercegi rangot, s ezt valószínűleg családja feltétlen királyhűségén túl házasságának köszönhette. A főúri társaság tagjai között nem örvendett osztatlan népszerűségnek. A Sándor Főherceg utcában felnövő Erba Odescalchi Sándor herceg visszaemlékezéseiben nem túl hízelgőén ír róla: „feleségét Lord Hamilton lányát kártyán nyerte el a monacói hercegtől Monte Carióban, híresen gőgös ember volt, az arisztokrácia ellenségei számára valóságos ideál. Kisgyermekkoromban meghalt, így én nem emlékszem rá, de azt beszélik, hogy még rokonait is trónteremszerű szalonban fogadta (megjelenés díszmagyarban) és birtokainak alkalmazottai nem üdvözölhették ha kikocsizott keszthelyi kastélyából, hanem az volt az előírás, hogy vessék magukat a földre, hogy ne is láthassa őket. Hogy ez csakugyan igaz-e nem tudom.'" 2 A kártyán nyert feleség szóbeszédhez csak annyit fűzhetünk hozzá, hogy Tasziló hercegre vonatkozó levéltári anyagban jó néhány Monte Carló-i ismeretségeire utaló adat található. Nevéhez fűződik a keszthelyi kastély nagyszabású kiépítése 1883-1885 között, ahol az angol trónörököst, a későbbi VII. Edwardot is vendégül látta.
