Détshy Mihály nyolcvanadik születésnapjára tanulmányok (Művészettörténet - műemlékvédelem 11. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 2002)

G. Lászay Judit: Egy palota, két tervrajz. Adalékok a Festetics-palota, Budapest VIII. Pollack Mihály tér 10. építéstörténetéhez

A palota és vele kapcsolatban felmerülő néhány kérdés Ybl Miklós páratlanul sikeres életművében kiemelkedő szerepet játszanak ajózsefvárosi palota-negyedben tervezett épületei. Egyedülálló volt az a lehetőség, hogy egy helyütt nagyszámú műve valósulhatott meg, s ezáltal az egykori mester Pollack Mihály által tervezett Nemzeti Múzeum környékének képét alapvetően az ő munkái határozták meg. Tehetségéről a legkülönbözőbb funkciójú házak tanúskodnak, mint a Bródy Sándor utcai Régi Képviselőház (1865), vag)' az 1871-ig a múzeum mögötti utca egész térfalát elfoglaló épületek, mint a Nemzeti Lovarda és Tornacsarnok (1857-1858). A városi paloták sorát a Festetics-palotával kezdte 1862-1865-ben, 1863-tól készült a Károlyi-palota, a sort zárja a Bródy S. u. 14. az 1872-1874 között épült Dégenfeld-Schomburg-palota. Ez utóbbiról Ritoók Pál állapította meg, hogy a „Degenfeld-palota megépült homlokzata [...] és a vele szemben álló Festetics-palota egy fejlődési folyamat két végpontját képezik. A Festeticspalota az egyemeletes városi főúri palota típusának példája [...] A Degenfeldpalota megépült alakjában tovább tágítja a 'palota' formai változatait."" Egyedülálló építészeti stílusutazást is jelentett végigtekinteni az épületeken, kezdve a romantikus „Rundbogenstil" jegyében fogant Lovardától, a romantikus jegyeket is magán viselő, az itáliai reneszánsz stílusban gyökerező Festetics-palotán át a francia reneszánsz elemeket ötvöző Károlyi-palotáig. A páratlan egységet sajnos megbontotta a Tornacsarnok helyére 1871-ben felépített, Baumgarten Lipót által tervezett Esterházy-palota, amely eltúlzott arányaival kissé ormótlannak hat a tökéletes arányú, finom részleteiben is rendkívül átgondolt Festetics-palota szomszédságában. A Nemzeti Lovardát pedig 1945-ben bontották le, annak ellenére, hogy helyreállítható lett volna. Két évtizede pedig a Magyar Rádió újabb épületit húzták fel a paloták közé, a kertek területére, s az így keletkezett vizuális káoszt csak ezek könyörtelen elbontásával lehetne egyszer jóvátenni.

:íl Festetics György nem sokkal azután, hogy 1862 februárjában megvásárolta a telket, május 28-án már be is nyújtotta engedélyezésre Ybl Miklós tervét, kedvelt építőmestere Wachselmann Ignác szignójával." (3. kép) Még ugyanabban az évben 20824/1862. sz. alatt szolgalmi jogot jegyeztek be azért, hogy az épület beforduló déli szárnyának első emeletén található díszterem ablakai a Nemzeti Lovarda területére nézhessenek. A gróf 1867-ben megvásárolta a Tornacsarnok és a palotája kö3. kép. A Festetics-palota főhomlokzatának terve. (BFL XV. 312. ÉBN 391/1862d.)