Détshy Mihály nyolcvanadik születésnapjára tanulmányok (Művészettörténet - műemlékvédelem 11. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 2002)

G. Lászay Judit: Egy palota, két tervrajz. Adalékok a Festetics-palota, Budapest VIII. Pollack Mihály tér 10. építéstörténetéhez

2. kép. Sz. Kir. Pest-város békéikéinek térképe 8 szelvényen. Készítette: Halácsy Sándor mérnök, 1872. Részlet götte lévő házak homlokzatvonala utal az eredeti méretekre.

21 1872-ben készítette Halácsy Sándor azt a térképét, amelyen a Nemzeti Múzeum körül kialakuló palotanegyed részletesen látható.

22 (2. kép) A tökéletes kontúrral ábrázolt palota déli oldala mellett ábrázolta a díszkertet. Mellette a Nemzeti Tornacsarnok és a Nemzeti Lovarda, majd a Károlyi-palota következett a nemrég új áttöréssel kialakított Múzeum utca sarkán. Festetics György halála után fia Tasziló örökölte a palotát,

2

' akinek 1933-ban bekövetkezett halála után került az épület állami tulajdonba.

21 A palota lakói Az épület hetven éven keresztül szolgált a főrangú családnak a város frissen felkapott helyén, kora legdivatosabb, neoreneszánsz stílusban emelt városi palotájaként, s elsősorban Festetics II. György és Festetics Tasziló személyéhez köthető. Az építtető, gr. Festetics II. György 1815-ben született, 1883-ban halt meg. Felesége Erdődy Eugénia (1853-1895) volt. Festetics rövid katonai pálya után 1848 őszétől a neki jutó birtokok átvétele után - Keszthely, Balatonszentgyörgy és Ság kivételével az összes birtok az ő kezében összpontosult -, a legnagyobb visszavonultságban élt Soproni házában, birtokain gazdálkodva egy évtizeden keresztül.

25 Az Országos Magyar gazdasági Egyesület 1864-ben elnökévé választotta, s Ferenc József Zala megye főispánjává nevezte ki 1865-ben. tevékeny résztvevője volt a kiegyezési tárgyalásoknak s miniszteri poszt várományosa. Pesti palotája több alkalommal szolgált bizalmas tárgyalások helyszínéül, mint ezt Lónyay Menyhért feljegyzései is tanúsítják: „két nap múlva a miniszterek a király elnöklete alatt az