Détshy Mihály nyolcvanadik születésnapjára tanulmányok (Művészettörténet - műemlékvédelem 11. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 2002)

G. Lászay Judit: Egy palota, két tervrajz. Adalékok a Festetics-palota, Budapest VIII. Pollack Mihály tér 10. építéstörténetéhez

e motívumokat soroltán alkalmazta, az utóbbi nyolcadik tengelyébe helyezve a második, mellékbejáratot. Az udvart elfoglaló raktárépület bontása után a belső homlokzatok mindegyike az eredeti, egymástól különböző képét mutatja. A funkciótól függően - nagy íves kapukkal áttört volt a kocsiszín, nag)' üvegfalakkal megnyitott, tornácot idéző a folyosók előtt húzódó homlokzat. Mind tömegével (alacsonyabb tetőgerinccel), mind homlokzatával, eltérő megoldású a telek keleti határán húzódó, az utcai szárnyhoz csatlakozó melléképület, mely alul az istállókat, felül vendég és személyzeti szobákat foglalt magába, a földszinten nagy íves nyílások sorával, felül kis négyzetes ablakokkal. A kocsiáthajtós, három kupolás boltozattal ellátott kapualjból balra nyílik a nagyvonalú lépcsőház, a három, sarkain íves, lebegő lépcsőkarral. Ez a monumentális tér és a palota emeleti reprezentatív terei a francia barokk 17-18. századi részletformáit idézik. Klasszicizáló barokk a galériás párkánnyal díszített lépcsőház, az emeleti előtér - márványterem, az egykor ebédlő s a tükörterem, rokokó a faburkolatos kis- és nagyszalon. A franciás jelleg a palota egykori természetes palafedésében is visszaköszön. Ybl Miklósnak sikerült a funkciók szerinti artikulált, jól működő belső rendszert létrehoznia. A főnemesi rang és a szokások megkövetelte életformához tökéletesen alkalmazkodó alaprajzi és térhierarchiát alkotott. A három alapvető funkció - a reprezentáció, a magánélet és a kiszolgálás - terei jól elkülönülnek. A telek története és korábbi tulajdonosai A Belső-Józsefváros településszerkezetének alakulását, a mai Pollack Mihály tér 10. sz. alatti telek, az ahhoz tartozó háztömb beépítettségének változásait jól nyomon követhetjük a rendelkezésünkre álló s a legváltozatosabb célból készült térképeken. A telkek tulajdonosainak változásairól pedig a Fővárosi Levéltárban őrzött telekátírási jegyzőkönyvek tanúskodnak. 1690-ben kaptak jogot Pest város tanácsától magyar és szerb telepesek, hogy a város falain túl e területen építkezhessenek és kertgazdaságokat alakíthassanak ki.

K „A városból kifelé haladva először a házakhoz tartozó kertek, majd majorok, szántók mellett vitt az út a Rákos patakig [...] a külvárosok terjeszkedésének semmi nem állhatott útjába."

7 Ballá Antal 1795-ben készített térképe már igen pontos információkkal szolgál." Részben a dűlőutak nyomvonalán már kialakult az utcahálózat, a Bródy Sándor utca - korábban Téglaégető út - a térképen Stadt Gut Gasse az Országúttól (Múzeum körút) vezetett a városi téglaégető irányába. A rádió épületének telkén 1741-ben emelték az utca első házát. A város majorja a régi Képviselőház helyén terült el.

9 A környék utcahálózata lényegében megegyezik a maival. Az Öt Pacsirta utca nem derékszögben metszette a Stadt Gut Gasse-ét, innen ered telkünk szabálytalan trapéz alakja, ami később Yblnek is fejtörést okozott. Tömbünk beépítése igen laza. A mai Bródy Sándor utca telkei nagyrész fésűs beépítésűek; a mai Pollack Mihály tér vonalában az utcavonalhoz igazodó, azzal párhuzamos, nem összefüggő beépítés látható. A saroktelken ekkor még nem állt ház, az egész városrészre jellemző az üres telkek nagy száma. Az 1810-ben Lipszky János által készített térképen már látható, hogy megnőtt a tömb és környezetének beépítettsége, de változatlanul megmaradt a laza, kertes jelleg, ami lényegében csak a század végén tűnt el.

1

" Az Öt Pacsirta utca (Pollack Mihály tér) mentén összefüggő, zárt beépítésű szakaszok keletkeztek, melyet, mint esetünkben is más beépítés szakít meg: telkünkön egy utcára merőleges szárú, „U" alakú épületet ábrázoltak. Az ezt követő tér-