Détshy Mihály nyolcvanadik születésnapjára tanulmányok (Művészettörténet - műemlékvédelem 11. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 2002)
H. Vladár Ágnes: „A Caelius Sfinxe”. Mit rejteget, és mit jelent nekünk magyaroknak a római Santo Stefano Rotondo-templom
8. kép. A Szent István-kápolna ni épületek lebontása miatt megszűnt. Ugyanakkor a kártalanítás összegéből a Collegium Germanicum et Hungaricum kötelezettséget vállalt nemcsak az új Szent István-kápolna gondozására, a magyar szent király ünnepének a megtartására, hanem a Rotondo kolostorában berendezett magyar zarándokház ellátására is. Vélhetően a kártalanítás pénzügyi kerete, illetve a kamatai, a jezsuita rend időszakos feloszlatása és vagyonuk elkobzása idején a 18-19. század fordulóján megszűnt. Az 1818-44 körüli újrakezdés idején a funkció felújításáról már nincs több adat. Mindszenty hercegprímás 1946-ban, a II. világháború után, kérte a pápától, nyilvánítsa a Rotondót a magyarok nemzeti templomává. Ugyanakkor abban a politikai helyzetben sem a magyar állam, sem a katolikus egyház nem foglalkozott külföldi egyházi épületekkel. A teljesen leromlott Rotondo felújítása teljességgel irreálisnak tűnt anyagi szempontból. Mindszenty hercegprímás bebörtönzésével (1949-ben) a templomról és annak nemzeti templommá történő nyilvánításáról több szó nem esett. A történelem tényei, a sok évszázados magyar jelenlét és a kötődés megszámlálhatatlan szálai sokkal jobban minősítenek, mint a hivatalos eljárások.