Détshy Mihály nyolcvanadik születésnapjára tanulmányok (Művészettörténet - műemlékvédelem 11. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 2002)

H. Vladár Ágnes: „A Caelius Sfinxe”. Mit rejteget, és mit jelent nekünk magyaroknak a római Santo Stefano Rotondo-templom

5. kép. Zsigmond király címere a kolostor kútján felirat: IOannes LAZO ARCHIDIaconvs TRANSSILvanensis PANNOnivs PE­NITentiarivs Apostolicvs DVM ANNvm AGERET LXXV OBIIT XVII AVGvsti MDXXIII - „Lázó János erdélyi főesperes apostoli gyóntató nyugszik itt, aki Er­délyben, Pannoniában született és meghalt Rómában, 75. évében, 1523. augusztus 17-én." A dombormű lábai alatt pedig a sírvers: NATVM Qvod geliDVM VIDes AD ISTRVm ROMANA TEGIER VIATOR VRNA NON MIRABERE SI EXTI­MABIS ILLVD Qvod ROMA EST PATRIA OMNIVM FVITQue - „Vándor, ha látod, hogy azt, aki a jeges Dunánál született, most római föld takarja, nem fogsz csodálkozni, ha meggondolod, hogy Róma volt és marad mindnyájunk hazája." Bernardino Capella kanonok síremlékét 1524-ben helyezték el az egykori keleti ká­polnaszárny déli határfalának külső oldalán. Ezt a későbbiekben Szent István kirá­lyunk kápolnájának bal oldali falaként alakították ki, belefoglalva a reneszánsz sír­építményt. 1550-ből való Niccolö Avertenate pap sírja, mely a körüljáró bal oldali negyedik freskója -, vag)' másként: az egykori déli kápolna keleti pillére - előtt a padlóba volt beépítve. 1990-ben a templom 12. századi előcsarnokának belső oldalán monokróm képe­ket találtak. Létezésükről már Pomponio Ugolino 1588-ban kiadott műve (Histo-

Next

/
Oldalképek
Tartalom