Détshy Mihály nyolcvanadik születésnapjára tanulmányok (Művészettörténet - műemlékvédelem 11. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 2002)

H. Vladár Ágnes: „A Caelius Sfinxe”. Mit rejteget, és mit jelent nekünk magyaroknak a római Santo Stefano Rotondo-templom

ria delle stationi di Roma) is beszámol. Leírja, hogy az előcsarnok falain Szent István első vértanú és Remete Szent Pál történetét ábrázoló festmények vannak. Ezeket valószínűleg a 18. század vége felé levakolták, így azt lehetett gondolni, hogy végleg megsemmisültek, előbukkanásuk tehát valódi fölfedezésnek számít! A maradványok alapos vizsgálata igazolta Ugolino rövid leírását. Amint e feljegyzésekből, a festésnyomokból, valamint a vakolatba karcolt, és csak súroló fényben kivehető kontúrrajzokból rekonstruálni lehetett, a bejárati kaputól balra lévő falfelületen Remete Szent Pál életének Szent Jeromos leírása szerinti két epizódját ábrázolták, míg a jobb oldalon Szent István első kiválasztásának, beszédének, mártíriumának és lelke égbe szállásának jeleneteit látjuk úgy, amint az Apostolok Cselekedeteiben olvasható. A kolostor felé eső falszakasz festményének ablakában feltüntetett 1546-os évszám kétségtelenül a portikusz összes falképének keletkezési idejét meghatározza. Tudjuk, hogy Bánffy Gergely, aki ebben az időben a pálosok priorja volt, az 1535 és 1545 közötti évtizedben sikeresen megszilárdította a rend anyagi helyzetét. Ez a tény joggal enged arra következtetni, hogy ő lehetett az, aki ezt a nem túl költséges, de az építészeti adottságokkal összhangban lévő igényes festményciklust megrendelte a bejárati előcsarnok díszítésére. Ezek a művek éppen ezért fontos dokumentumai a pálosok itteni fellendülő korszakának. Az egyesített Collegium Germanicum et Hungaricum első rektora Michèle Lauretano volt. 1580-ban ő készíttette el a templom közepén lévő reneszánsz oltár körüli nyolcszög alaprajzú stukkós szentélykorlátot, melybe mesteri módon illesztették bele a középrész támíveit tartó gránitoszlopokat is. A mellvédfalat több helyen díszíti kőből faragva 13. Cxergely pápa sárkányos családi címere, utalva arra, hog)

7 a művet az ő idejében emelték. Külső és belső oldalát összesen 24 falmező tagolja, mindegyikben a sárga különböző árnyalataival festett reliefszerű képpel, melyek Szent István első vértanú életének eseményeit, valamint az ereklyéinek megtalálásakor történt csodákat ábrázolják. A festmények elkészítésével a Pomaranciónak is nevezett Niccolö Circignani firenzei művészt bízták meg. A mellvédfal nyugati részének belső oldalán az egyik jelenet nekünk magyaroknak különösen jelentős. A festményen mennyezetes ágyon fekvő, várandós női alakot látunk, aki jobb könyökére támaszkodik. Az ágy végénél a diakónus öltözetű Szent áll és jobb kezével előre mutat. A jelenet pontos meghatározását latin felirat adja: B. STEPHANUS SANCTI STEPHANI HUNGARORUM REGIS PREDICIT ORTUM - „Boldog István (István vértanú) megjósolja a magyarok királyának, Szent Istvánnak születését." A fekvő alak Sarolt, Géza fejedelem felesége, akinek a legenda szerint álmában megjelent Szent István diakónus, és előre megmondta, hogy születendő gyermeke fiú lesz. 1583-ban Pomarancio megbízást kapott arra, hogy festményekkel díszítse azt a 34 - egyenként csaknem 10 négyzetméteres - falfelületet, mely a külső oszlopgyűrű közeinek 12. században történt befalazásávaljött létre. A gazdag és terjedelmes ikonográfiái program megvalósításában rajta kívül még Matteo da Siena vett részt, aki a háttér perspektíváit és tájait festette. A freskók a mártíromságot szenvedett vértanúk megpróbáltatásait és megkínzatását ábrázolják a valósághűség legfelső fokán. A freskóciklus éppen a Szent István királykápolna utáni ívmezőn kezdődik Krisztus keresztre feszítésének ábrázolásával, melyet Szent István első vértanú megkövezésének jelenete követ, majd sorban a többi 33, egészen a bejárati előcsarnok szélső oszlopáig. Minden festmény latin és olasz nyelvű magyarázó szöveggel van ellátva. Fent zsoltárokból vagy a prófétáktól vett idézetek olvashatók, majd a keresztényüldöző császárok felsorolása következik, Nérótól Diocletianusig. A képek alsó részén lévő szöveg pedig a vértanúk neveit és az elszenvedett kínzások leírását, megnevezését tartalmazza. A jezsuita rendet nevelő szándék vezette, amikor ilyen formában és el-