Détshy Mihály nyolcvanadik születésnapjára tanulmányok (Művészettörténet - műemlékvédelem 11. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 2002)

B. Benkhard Lilla: A kőszegi Felsőkapu-torony

A Rájnis u. 11. és 12. számú lakóépületek kutatása a műemléki felújításhoz kapcsolódóan A Rájnis u. 11. számú lakóépületben, 1988-1990 között több részletben végeztünk falkutatást és régészeti feltárást, mely számtalan új, a város erődítésrendszeréhez kapcsolódó, eddig még nem ismert eredménnyel szolgált.

38 (3. kép) A telken furcsa alakzatban, a vár felé eső oldalon hegyesszöget bezárva helyezkedik el az egyemeletes, klasszicista épület, melynek Rájnis utcára néző főhomlokzata megtörik. Fancz Bálint festményén és Kari Schubert metszetén még hiába keressük, a telek üresen áll. Az adóösszeírásokban csak a 19. század második évtizedébenjelenik meg. Első határozott említése 1819-1820-ból való, ekkor tulajdonosként Anton Parczert nevezik meg két lakóval.''' 1836-1837-ben azonban már több lakó nevével találkozunk, majd 1848-ban 21 fővel „Parczer-féle csődtömegi ház"ként írják össze."

1 Ez az objektum, mint már említettem, az 1838-1839-es térképen 22-es számmal egy telekbeépítésként jelenik meg, lényegében a mai Rájnis u. 11., 13. és Várkör 53. számú épületeket magába foglalva. (4. kép) Az 1857-es kataszteri térképen már megosztva és új számozás alatt találjuk. A fenti adatokat a helyszíni kutatás megerősítette. Eszerint először, a 19. század első felében csak egy kisebb földszintes ház készült el, melyet nagyon hamar két periódusban emeletesre bővítettek. A már említett szokatlan, háromszögletű alaprajzot a vár vizesárkának erre húzódó kő ellenfala jelölte ki. A Rájnis utcai homlokzat törésvonalát pedig a még álló városfal és a hozzá kapcsolódó torony indokolja. Az első földszintes, három részből (szoba, pitvar-konyha, kamra-szoba) álló házat a városfalhoz tapasztották, így az épület északi falaként a városfalat, keleti fa4. kép. Az 1838/1839-es kataszteri térkép részlete. A 22. sz. a Parczer-féle háztömb, a 78. sz. a Landwehr-féle ház