Détshy Mihály nyolcvanadik születésnapjára tanulmányok (Művészettörténet - műemlékvédelem 11. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 2002)

Galavics Géza: Estrházy László tézislapján (1860) – egy főrangú család múlt és jövőképe

11. kép. A boldogasszonyi Mária-oszlop a ferences kolostor előtt, 1680-as évek vége. Matthias Greischer rézmetszete úgy, mint saját családja tüneményes magasra emelkedését, birtokainak gyarapodását égi segítségnek tulajdonította, s nem szűnt meg különböző gesztusokkal - közte szobor- és oltárállíttatásokkal - háláját újra és újra kifejezésre juttatni. Amikor 1700 táján megpróbálta összesíteni, hány szobrot és oltárt is állíttatott addig, 24 szabadtéri szobrot és 94 oltárt számolt össze.

2:t S ez páratlanul nagy szám a magyarországi barokk mecenatúra történetében. E szoborállítások közül néhánynál az is felfejthető volt, hogy egy-egy szoborállítás mögött nagyon személyes indítékok álltak, s Esterházy Pál életútja egy-egy jelentős állomását szoborállítással kívánta mintegy megszentelni, emlékezetessé tenni. A zágrábi tézislapon szereplő s a Habsburg uralkodókhoz kapcsolt szobortípusok mindegyike megjelenik Esterházy Pál mecenatúrájában, van amelyik többször is. Megvizsgálni azokat az alkalmakat, amikor Esterházy Pál úgy döntött, hogy valamelyik itt ábrázolt szobortípust saját birtokán kívánja fölállítani, úgy vélem kitűnő lehetőséget kínál arra, hogy pontosabb képet kapjunk Esterházy Pál személyiségéről, életfelfogásáról, a művészetekhez fűződő viszonyáról, s arról az önreflexiós folyamatról, amelyet az önmaga által rendelt műalkotásokon keresztül önmagával és környezetével szinte egy életen át folytatott. A bal oldali, a müncheni/bécsi típusú Mária szobrot Esterházy Pál három alkalommal is fölállíttatta. Közülük az első a boldogasszonyi ferencesek templomának oldalában álló I mmaculata-szobor lehetett. A kegyhelyet maga Esterházy Pál alapította, s oltárára 16(5l-ben a fraknói várkápolnából azt a középkori Madonna-szobrot hozta le, amely édesanyjának, Nyáry Krisztinának haláláig különös tiszteletében állt. Az 1669-ben felszentelt templomot (ugyanazt, ahol 7 évesen Esterházy Lászlót papi rendbe öltöztették) a kolostorral együtt a Bécs ostromára vonuló törökök 1683-ban felégették, de vereségük és elvonulásuk után Esterházy újra fel-