Détshy Mihály nyolcvanadik születésnapjára tanulmányok (Művészettörténet - műemlékvédelem 11. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 2002)

Galavics Géza: Estrházy László tézislapján (1860) – egy főrangú család múlt és jövőképe

12. kép. Boldogasszony/

Frauenkirchen, Mária-oszlop, 1680-as évek építtette. Azon az 1680-as évek második felében készült metszetsorozaton, amely Esterházy Pál megrendelésére birtokairól készült, s két lapon a boldogasszonyi ferencesek templomát és kolostorát is ábrázolja, már ott látható a szoboremlék.

2

' (11. kép) lg)' feltehető, hogy a ma is álló Immaculata-oszlopot Pál nádor már Bécs ostroma után emelte. A szobor hűen követi bécsi előképét, s az oszlop talapzatán ugyanazok a sisakos angyalok hadakoznak a pestis, az éhínség, a háború és az eretnekség szörnyeivel, mint Münchenben és Bécsben is. (12. kép) Háború és pestis dúlta nemrég ezt a vidéket, s a Mária-szobor - miként Münchenben is - az ellenség, most a török fölötti győzelmet jelképezi, az eretnekség ellen pedig Esterházy Pál bizonyosan győzelemként élte meg, hog)' az előző évtizedekben B oldogasszony környékén, a Fertőzugban könyörtelenül felszámolta a birtokaihoz tartozó falvak és mezővárosok evangélikus közösségeit, elűzte prédikátoraikat.

2, Boldogasszonyi Mária-szobra így nagyon is személyes indítékokból született, s ehhez a szobortípushoz való bensőséges viszonyát jól tükrözi a másik két szoborváltozat is. Mindkettőről maga számol be az 1692-ben Bécsben megjelent „Mennyei korona" című munkájában, külön kiemelve, hogy mintaképe a Habsburg-uralkodók állíttatta bécsi, am Flof-beli Mária-oszlop volt. Az egyikről, amelyet kismartoni rezi-