Détshy Mihály nyolcvanadik születésnapjára tanulmányok (Művészettörténet - műemlékvédelem 11. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 2002)
Tóth Sándor: Észrevételek a pesti reneszánsz szentségházak tárgyában
55. kép. Budai kerubfejes töredék, kiállítva a Magyar Nemzeti Galériában redék. Esztergomban Hippolit regnálásának időszakára, 1497 elé, legfeljebb a párkánytöredék - és az ívrészlet - tehető, a többi hivatkozott munka mind későbbi. Ide kapcsolódik az egyhazasgergei szentségfülke-keret is, amelyet évszám keltez 1503-ra. 32 Mindebből nyilvánvaló, hogy a Nagyrévi-tabernákulum díszítésmódja mélyen gyökerezik a késői Mátyás kor udvari - főleg budai - művészetében. Ha a kerubfejes darab keltezése helyes - hasonló szárnykezelés budai baluszterpillér Jagellósasán is előjön -, akkor az is megállapítható, hogy a tabernákulum egyik fő stílustényezője e közegből ered. Az esztergomi párkány- és ívrészlet alapján ugyanakkor az is elképzelhető, hogy bizonyos stílustényezők az érseki városba tett kitérővel érték el Pestet. Kérdéses, hog)' az egyhazasgergei fülkekeret domborműve, amelynek pesti összefüggése architektonikus vonásokkal nemigen gyarapítható, milyen szerepben illeszkedhet e vonulatba. 33 Ezt a művet Feuerné korábbinak tartotta a Nagyrévi-szentségháznál, amelyet 1503 és 1506 közé keltezett. A magam részéről tartózkodnék attól, hogy a keltezést erre az összefüggésre alapozzam. Elegendőnek tartom az ikonográfiái viszony valamivel élesebb megvilágítását. Krisztus jobbjának egyhazasgergei tartása feltűnik már a kassai főoltár predelláján, de ott a bal kéz elöl a koporsó peremén pihen. A bal kéz egyhazasgergei tartását a széttárt karú Krisztus-félalak képtípusa befolyásolhatta, amely ugyancsak feltűnt mifelénk már régebben: ott van az 1445-ös évszámú nagyszebeni Kálvária-falképen - ahol eredetileg talán szintén szentségfülkével függött össze. Ám az a kép, amely az egyházasgergeire tényleg hathatott, térben, időben közelebb, a Nagyrévi-tabernákulumot is előállító műhely tevékenysé-