Détshy Mihály nyolcvanadik születésnapjára tanulmányok (Művészettörténet - műemlékvédelem 11. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 2002)

Feld István: II. Ulászló építkezései és a reneszánsz építészet elterjedése Magyarországon

shy Mihály köszöntéséhez. Ehelyett - néhány fontos példa segítségével - elsősorban a régészeti kutatás (és ezzel összefüggésben a kőleletek feldolgozásának) jelentőségét szerettem volna kihangsúlyozni a Jagelló-kor reneszánsz építészete megismerésében. Másrészt képet kívántam adni a korszak épületeiről eddig készített rajzi rekonstrukciók alapjairól és módszereiről is. Meggyőződésem ugyanis, hogy elpusztult építészeti alkotások rajzi értelmezése a jövőben egyre nagyobb szerepet fog kapni. Ennek során azonban a fennmaradt/megtalált állapot részletes dokumentációjára, továbbá a lehetőség szerint minél több rekonstrukciós változat kidolgozására, sokkal nagyobb hangsúlyt kell fektetni, még akkor is, ha mindez netalán meghiúsítja a napjainkban oly divatos kiépítési törekvéseket.'

0 JEGYZETEK 1. A korai reneszánsz építészetre vonatkozó legfontosabb összefoglaló irodalom: Balogh Jolán: Mátyás király és a művészet Budapest, 1985.; Feuemé Tóth Rózsa: Reneszánsz építészet Magyarországon. Budapest, 1977.; Farbaky Péter: Késő gótika és kora reneszánsz. In: Magyarország építészetének története. Szerk. Sisa József, Dora Wiebenson. Budapest, 1998. 63-83., továbbá legújabban, talán a legárnyaltabb s felfogásomhoz leginkább közelálló megfogalmazásban: Mikó Árpád: Reneszánsz. In: Galavics Géza - Marosi Ernő - Mikó Árpád - Wehli Tünde: Magyar művészet a kezdetektől 1800-ig. [Budapest], 2001. 212-316. 2. Az épülctrégészeti kutatás általános kérdéseiről összefoglaló hazai munka nem született. Magam több heben foglalkoztam az ezzel kapcsolatos kérdésekkel: Feld, István: Ausgrabung und Bauuntersuchung. Die archäologische Erforschung der Burgen des Mittelalters in Ungarn. In: Fundberichte aus Österreich. Materialhefte. Reihe A., Heft 2. Wien, 1994. 43-54.; Feld István: 16. századi kastélyok Észak-Magyarországon. A régészeti kutatások eredményei. Sárospatak, 2000.; Feld István: Kutatás - dokumentálás - rekonstrukció. = Műemlékvédelmi Szemle, 9. 1999. 27-53. - A német nyelvű összefoglaló irodalomból újabban a művészettörténész megközelítés példájaként: Grossmann, Ulrich G.: Einfühlung in die historische Bauforschung. Darmstadt, 1993., továbbá az építészi problémafelvetés példájaként: Eckert, Hannes - Kleinmanns, Joachim - Reimers, Holger: Denkmalpflege und Baufoi schling. Aufgaben, Ziele, Methoden. Erhalten historisch bedeutsamer Bauwerke. Karlsruhe, 2000. (Sonderforschungsbereich, 315.) c. munka említendő meg. 3. A rajzi rekonstrukciók utóbbi időkben egyébként erősen vitatott kérdéséhez ld. elsősorban: Marosi Ernő: A rekonstrukció a művészettörténetben. = Ars Hungarica, 26. 1998. 353-369., továbbá a Műemlékvédelmi Szemle, 9. 1999. számának tanulmányait, köztük a 2. jegyzetben idézett dolgozatomat 4. Búzás Gergely: Lapidarium Hungaricum. 2. Pest megye. I. Visegrád, királyi palota. 1. A kápolna és az északkeleti palota. Budapest, 1990.; A visegrádi királyi palota kápolnája és északkeleti épülete. Szerk. Búzás Gergely. Visegrád, 1994. (Visegrád régészeti monográfiái, 1.); Medieval Visegrád. Royal Gastle, Palace, Town and Franciscan Friary. Ed. by József Laszlovszky. Bp., Eötvös Lóránd University, 1995. (Dissertationes Pannonicae. Series III., 4.); Búzás Gergely: Visegrád. In: Medium regni. Középkori magyar királyi székhelyek. Budapest, 1996. 138-150. - Az összes, itt felsorolt munkában közölt visegrádi rekonstrukciós rajz Búzás Gergely munkája, ezek azonban nem annyira a feltárt falmaradványokon, mint inkább a kőleletek teljes körű feldolgozásának eredményein, továbbá a (modern) szerkezeti logikán és természetesen párhuzamokon alapulnak. Kritikai megjegyzés Búzás Gergely loggia-rekonstrukciójához: Mikó Árpád: Rész és egész. A magyarországi kőfaragóműhelyek és kutatásuk. In: Koppány Tibor hetvenedik születésnapjára. Tanulmányok. Szerk. Bardoly István, László Csaba. Budapest, 1998. 207-225., továbbá Mikó 2001. ( 1. jegyzetben i. m.) 228. - A rekonstrukciós rajzokkal kapcsolatos megjegyzések: Feld 1999. (2. jegyzetben i. m.) 9. Mindehhez fontos még a megjelenés előtt álló „Giovanni Dalmata visegrádi Herkules-kútja" c. kötet, amelyben a szerzők a loggia kérdését is tárgyalják. Búzás Gergely újabban már úgy véli, hogy a visegrádi munkák az 1480-as évek közepén be is fejeződtek: Búzás Gergely: Magyar építészet 2. Gótika és reneszánsz. Szerk. Ritoók Pál. Budapest, 2001. 123-126. 5. Az ásatások más várakhoz képest egyedülállóan gazdag dokumentációja: Gerevich László: A budai vár feltárása. Budapest, 1966. ld. továbbá: Balogh 1985. és Feuemé 1977. 1. jegyzetben idézett mű-