Détshy Mihály nyolcvanadik születésnapjára tanulmányok (Művészettörténet - műemlékvédelem 11. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 2002)

Feld István: II. Ulászló építkezései és a reneszánsz építészet elterjedése Magyarországon

veit, valamint Feuerné Tóth Rózsa: A budai vár függőkertje és a cisterna regia. In: Magyarországi reneszánsz és barokk. Művészettörténeti tanulmányok. Szerk. Galavics Géza. Budapest, 1975. 11-54. - Az utóbbi munkában tárgyalt, jelen dolgozat (2. kép: c.) jelölt építmény Mátyás-kori keltezése azonban vitatott. 6. Minderre ld. még: Gerevich László: Budapest művészete a későbbi középkorban a mohácsi vészig. In: Budapest története. Főszerk. Gerevich László. II. Budapest, 1973. 289-334., Magyar, Károly: Der Königspalast in Buda. In: Budapest im Mittelalter. Hrsg. von Gerd Biegel. Ausstellungskatalog. Braunschweig, 1991. 201-235., továbbá: Végh András: Buda. In: Medium regni. Középkori magyar királyi székhelyek. Budapest, 1996. 186-199. Antonio Bonfmi alapvető forrásként értékelt munkájának, az abban szereplő ekhprasisok megítéléséhez ld. Mikó Árpád: Egy stílusfordulat reinkarnációja. In: Sub Minerva nationis praesidio. Tanulmányok a nemzeti kultúra kérdéséről Németh Lajos 60. születésnapján. Budapest, 1989. 37-40., továbbá Mikó 2001. (1. jegyzetben i. m.) 214. skk. 7. Szekér György, illetve Farbaky Péter munkái, közzétéve: Farbaky Péter: Der Königspalast von Buda im Zeitalter der Renaissance. In: Budapest im Mittelalter. Hrsg. von Gerd Biegel. Ausstellungskatalog. Braunschweig, 1991. 259-271., Farbaky 1998. (1. jegyzetben i. m.) 68.: 3.4. kép. Megítéléséhez ld. megjegyzéseimet: Feld 1999. (2. jegyzetben i. m.) 30-32. 8. Farbaky Péter első rekonstrukciós kísérletei: Feuerné Tóth Rózsa: A budai királyi palota 1478-1500 között épült reneszánsz, homlokzatai. = Ars Hungarica, 14. 1986. 17-25. Itt Feuerné utal arra, hogy elméletileg egy olyan megoldás is elképzelhető lenne, amikor az emeleten oszlopok helyett pillérek állnak. Ehhez párhuzamként említi a vajdahunyadi vár ún. Mátyás-loggiáját. Tudományos dokumentáció hiányában azonban aligha lehet megítélni a Vajdahunyadon 1960 után végzett helyreállítás megalapozottságát, vö. Entz Géza: Erdély építészete a 14-16. században. Kolozsvár, 1996. 105. A teljes kérdéskör legutóbbi összefoglalása: Farbaky Péter: A budai királyi palota díszudvara. = Ars Hungarica 16. 1988. 143-171. 9. Feuerné 1986. (8. jegyzetben i. m.) 4L; Farbaky 1988. (8. jegyzetben i. m.) 143-160., továbbá: Florier Miklós: A buda-nyéki királyi villa épületei. = Ars Hungarica 14. 1986. 58-59. továbbá legújabban: Mikó 2001. (1. jegyzetben i. m.) 225., aki eleve reménytelennek látja a budai épületek képének rekonstrukcióját. 10. Feuerné 1986. (8. jegyzetben i. m.) 27-41.; Farbaky 1991. (7. jegyzetben i. m.) 264. - A kérdéskörhöz legújabban: Végh András: Balusztrád-elemek a budai várpalotában. In: Pannónia regia. Művészet a Dunántúlon 1000-1541. Katalógus/Magyar Nemzeti Galéria. Szerk. Mikó Árpád és Takács Imre. Budapest, 1994. 343-347. 11 Emiatt a következő állásfoglalás csak mint egy hipotetikus, de a magyar művészettörténet-írásra mégis igen jellemző véleményként értelmezhető: „a nyíláskeretek, gyámkövek, pilaszterek maroknyi olasz (és itáliai tanultságú dalmát) scapellino munkájaként is valóságos all'antica paradicsommá varázsolhatták az. egész budai palotát" ld. Mikó 1998. (4. jegyzetben i. m.) 216. - A budai palota késő gótikus építészetéhez legutóbb: Nagy, Emese: Die gotische Architektur im Königspalast von Buda. In: Budapest im Mittelalter. Hrsg. von Gerd Biegel. Ausstellungskatalog. Braunschweig, 1991. 245-250. Fontos még: Zolnay László: Csonkolt faágas motívumok a későgótikus épületplasztikában. = Művészettörténeti Értesítő, 29. 1980. 117-130. 12. A várról részletes feldolgozás még nem született, ld. Feld István: Nógrád. Műemlékek. Budapest, 1994. (Tájak-Korok-Múzeumok Kiskönyvtára, 498.) 13. Tettamanti Sarolta: A váci vár. = Váci Könyvek, 7., Vác, 1994. 101-174. 14. Koppány Tibor: A váci vár reneszánsz kőfaragványai. = Váci Könyvek, 7. Vác, 1994. 175-204. 15. Mikó Árpád: Dolium. A váci kora reneszánsz balusztrád datálása egy Mátyás-embléma alapján. = Művészettörténeti Értesítő, 4L 1992. 62-65. 16- Koppány 1994. (14. jegyzetben i. m.) 180. 17. Néhány példa: Horváth Alice: Egy magyar humanista, Váradi Péter építkezései. = Művészettörténeti Értesítő, 36. 1987. 54-85.; Mikó Árpád: Ippolito d'Esté esztergomi érsek udvara és a reneszánsz kőfaragás Magyarországon. = Ars Hungarica, 16. 1988. 133-142.; Mikó Árpád: Reneszánsz paloták a váradi várban. In: Váradi kőtöredékek. Szerk. Kerny Teréz. Budapest, 1989. 99-104. 18. Garády Sándor ásatásainak összefoglak) értékelése, irodalommal: Balogh 1985. (1. jegyzetben i. m.) 157-159. 19. Feld István: Régészeti adatok a nyéki királyi villák történetéhez. In: Horler Miklós hetvenedik születésnapjára. Tanulmányok. Szerk. Lővei Pál. Budapest, 1993. 259-267. 20. Horler 1986. (9. jegyzetben i. m.), illetve Horler, Miklós: Les édifices de la villa royale de Buda-Nyék. = Acta Históriáé Artium, 33. 1987/1988. 131-177., továbbá újabban Farbaky 1998. ( 1. jegyzetben i. m.) 75. és Mikó 2001. (1. jegyzetben i. m.) 271. - A nürnbergi konferencián heves vita bontako-