Détshy Mihály nyolcvanadik születésnapjára tanulmányok (Művészettörténet - műemlékvédelem 11. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 2002)

Lővei Pál: Zsigmond király kardja Yorkban

7 Kightly - Semlyen 1980. (2. jegyzetben i. m.) 95. 8 A legjobb minőségű közölt fotón elég jól látszik: Hungarian Art Treasures. Ninth to Seventeenth Centuries. Cataloue/Victoria and Albert Museum. London, 1967. 77. 9 Schramm, Percy Ernst - Fillitz, Hermann - Miitherich, Florentine: Denkmale der deutschen Könige und Kaiser II. München, 1978. 77.: No. 83. 10 Gerevkh Tibor - Genthon István: A magyar történelem képeskönyve. Budapest, 1935. 54.; Horváth Henrik: Zsigmond király és kora. Budapest, 1937. 182.; Genthon István kéziratos gyűjtése a külföldön lévő, magyar vonatkozású emlékekről, MTA Művészei történeti Kutató Intézet, Adattár. 11 Maratott technikáról ír: Hungarian Art 1967. (8. jegyzetben i. m.) 75.: No. 182., nyomában pedig Kovács Éva: Zsigmond sárkányrendes díszű kardja. In: Művészet Zsigmond király korában 1387-1437. Szerk. Beke László, Marosi Ernő, Wehli Tünde. Budapest, 1987. II.: 72-73.: No. Zs. 50. Itt kell megjegyezni, hog)' Kovács Éva, aki a magyar kutatók közül legfelkészültebben ítélhette volna meg a kard egyes részeinek eredetiségét, illetve későbbi javításait, sosem láthatta a tárgyat személyesen, így 1987. évi katalógustételében csak a szakirodalomra támaszkodhatott. 12 A címerleírásokban a jobb oldal heraldikai értelemben szerepel. 13 A kard részletének fényképe ezt az oldalt örökíti meg: Gerevich - Genthon 1935. (10. jegyzetben i. Hl.) 54. 14 Oswald, Gert: Lexikon der Heraldik. Leipzig, 1984. 254., 314.; Az angol címer gyakrabban előforduló változata az előkelőbb első és negyedik mezőbe helyezte a liliomokat, a másodikba és harmadikba pedig a leopárdokat, így szerepel a késő középkori magyarországi heraldika különleges alkotásán, az 1483-as évszámot és az európai királyok címereit hordozó, bártfai ún. Mátyás-stallum egyik hátlapján is: Kovalovszki Júlia: Gótikus és reneszánsz bútorok. [Budapest], 1980. 8. és 5.; 9. kép; A négyeit ábra az Írország címerét is tartalmazó nagy angol címer első mezőjét alkotta: Johann Siebmachers Wappenbuch von 1605. Hrsg. Horst Appuhn. Dortmund, 1988. (Die bibliophilen Taschenbücher, Nr. 538.) I. 2. t.; A kard részletének fényképe ezt az oldalt örökíti meg: Willoughby 1909. (3. jegyzetben i. m.) kép a 4. oldalon. 15 Schramm - Fillitz - Mütherich 1978. (9. jegyzetben i. m.) 77. 16 Willoughby 1909. (3. jegyzetben i. m.) 6. 17 Kightly - Semlyen 1980. (2. jegyzetben i. m.) 94. 18 Willoughby 1909. (3. jegyzetben i. m.) képek a 4. és 7. oldalon; valószínűleg ehhez hasonló korú fényképfelvételt használt jóval később Schramm is: Schramm - Fillitz - Mütherich 1978. (9. jegyzetben i. m.) 201/83. kép. 19 Gerevich - Genthon 1935. (10. jegyzetben i. m.) 54.; Horváth 1938. (10. jegyzetben i. m.) XXXIII. t. 69. kép; Kalmár János: A magyar kard művészete. Budapest, 1938. 20. és 12. kép; Kalmár János: Régi magyar fegyverek. Budapest, 1971. 63-64., 101. és 107. kép. 20 Hungarian Art 1967. (8. jegyzetben i. m.) kép a 77. oldalon; ezt a fényképet közölte: Schramm - Fillitz - Mütherich 1978. (9. jegyzetben i. m.) 83. kép, valamint igen rossz minőségű reprodukcióban: Kovács 1987. (11. jegyzetben i. m.) Zs. 50. kép 21 Hungarian Art 1967. (8. jegyzetben i. m.) 75.; Schramm - Fillitz - Mütherich 1978. (9. jegyzetben i. m.) 77. 22 Horváth 1937. (10. jegyzetben i. m.) 182. és 71. kép; Kalmár 1938. (19. jegyzetben i. m.) 20., 93. és 11. kép; Kalmár 1971. i. m. 63. és 106. kép. 23 Nagy képes millenniumi hadtörténet. 1000 év a hadak útján. Szerk. Rácz Árpád. Budapest, 2000. Kép a 65. oldalon. 24 Ez nem látható, mert teljes mértékig takarva van; említi: Hungarian Art 1967. (8. jegyzetben i. m.) 75. 25 Kightly • Semlyen 1980. (2. jegyzetben i. m.) 95., 96. 26 Baranyai Béla: Zsigmond király ún. Sárkány-rendje. = Századok, 59/60. 1925/1926. 575.; Fejérpalaky László: A Chapy-czímer és a sárkány-rend. = Turul, 1. 1983. 117.; Lővei Pál: A Sárkányrend fennmaradt emlékei. In: Művészet Zsigmond király korában 1387-1437. Szerk. Beke László, Marosi Ernő, Wehli Tünde. Budapest, 1987. I.: 148., 1693. 27 Kovács 1987. (11. jegyzetben i. m.) 73. 28 Willoughby 1909. (3. jegyzetben i. m.) 6. 29 Kovács 1987. (11. jegyzetben i. m.) 72.: No. Zs. 49.; Székely György - Nagy Emese - Marosi Ernő: Zsigmond és kora a művészetben 1387-1437=Kaiser Sigismund und seine Zeit in der Kunst. Kiállításvezető/Budapesti Történeti Múzeum. Budapest, 1987. 17. kép. 30 York, City Memorandum Book B/Y, hivatkozik rá: Hungarian Art 1967. (8. jegyzetben i. m.) 75. 31 Hungarian Art 1967. (8. jegyzetben i. m.) 75.; Kovács 1987. (11. jegyzetben i. m.) 73. 32 Schramm - Fillitz - Mütherich 1978. (9. jegyzetben i. m.) 77.