Détshy Mihály nyolcvanadik születésnapjára tanulmányok (Művészettörténet - műemlékvédelem 11. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 2002)

Lővei Pál: Zsigmond király kardja Yorkban

33 Genthon-kézirat (10. jegyzetben i. m.) hivatkozik: Tewith, Llewellyn - St. John Hope, W. H.: The Corporativ State and Insignia of Office of the Cities. II. London, 1895. 446-455., kép a 447. oldalon; Magyarországi művészet 1300-1470 körül. Szerk. Marosi Ernő. Budapest, 1987. I.: 219. (Kovács Éva közlése); II.: 1478. kép. 34 Ez volt Kovács Éva véleménye is, függetlenül a jelvények korától: Kovács 1987. ( 11. jegyzetben i. m.) 73. 35 Schramm - Fillitz - Mütherich 1978. (9. jegyzetben i. m.) 77.; ezt átvette: Kovács 1987. (11. jegyzetben i. m.) 73. 36 Willoughby 1909. (3. jegyzetben i. m.) 8. 37 Kightly - Semlyen 1980. (2. jegyzetben i. m.) képek a 6., 70., 82. oldalon, ld. még a 73. oldalon lévő képet is. 38 Kightly - Semlyen 1980. (2. jegyzetben i. m.) kép a 72. oldalon. 39 York, City Memorandum Book B/Y, hivatkozik rá: Hungarian Art 1967. (8. jegyzetben i. in.) 75. 40 V. Henrik angol király, viszonzásképpen a Sárkányrend tagjai közé került: Mályusz Elemér: Zsigmond király uralma Magyarországon 1387-1437. Budapest, 1984. 67.; Lővei 1987. (26. jegyzetben i. m.) 167. 41 Willoughby 1909. (3. jegyzetben i. m.) 6., 8.; Hungarian Art 1967. (8. jegyzetben i. m.) 75.; Kovács 1987. (11. jegyzetben i. m.) 72-73. 42 A yorki kard eddig még nem szerepeltetett, további irodalmi hivatkozásai, említései: Hagemann, P.: Die Beziehungen Deutschlands zu England seit dem Vertrage von Canterbury bis zu Kaiser Sigismunds Ende. Phil. Diss. Halle 1904/1905. 50. skk.; Laking G. F.: A Record of European Armour and Arms. II. London, 1920. 318. skk., Fig. 696.; Az Est, 1933. január 29. 5.; Genthon István: Zsigmond király és a művészet. = Magyar Művészet, 14. 1938. 320.; Mihalik, Alexander: Hungarian Goldsmith's Work in London. = The LIungarian Quarterly 6. 1940. 314-315.; Genthon, István: Note sul volume di Lajos Vayer dedicato a Masolino. = Acta Históriáé Artium, 11. 1965. 2156.; Kovács Éva: A gótikus ronde-bosse zománc a budai udvarban. = Művészettörténeti Értesítő, 31. 1982. 92.; Lővei 1987. (26. jegyzetben i. m.) 167. (Az L, 2. képet készítette: Lővei Pál.) Das Schwert des König Sigismunds in York Pál Lővei Das Mansion House in York, die Residenz der Bürgermeister der Stadt, bewahrt aus dem Nachlaß der mittelalterlichen ungarischen Herrscher einen sich heute noch in Gebrauch befindenden Gegenstand auf. Das mit den Abzeichen des Drachenordens geschmückte Schwert von König Sigismund ist bis heute eines der wichtigsten und ältesten Symbole der Gemeinschaft der Stadt. Laut Quellen und Aufschriften auf dem Schwert entstand es zwischen 1408 und 1416; das 1416 nach Windsor gelangte Denkmal kam 1439 in die Stadt York, wo es 1586 der Bürgermeister Henry M aye verzieren ließ. 1781 war es Henry Myers, 1872 der Bürgermeister William Walker, die es ausbessern und vergolden Hessen, im 20. Jahrhundert wurde das Schwert, zumindest der Schnurbesatz des Griffes mehrmals restauriert. Klinge und Griff des Schwertes sind im wesentlichen original. In die beiden Seiten der Klinge wurden die Wappen von England bzw.York sowie die diesbezüglichen Aufschriften 1586 nachträglich eingraviert. Der Griff wurde in dieser Zeit wohl ebenfalls ausgebessert und geschmückt. Es lässt sich nicht ausschliessen, dass der heutige Überzug der Schwertscheide aus rotem Samt schon damals angefertigt wurde. Die Aufschriften der Scheide bewahrten die Erinnerung an die Ausbesserung und Vergoldung von 1781 und 1872. Auf der