Bardoly István és László Csaba szerk.: Koppány Tibor Hetvenedik Születésnapjára (Művészettörténet - műemlékvédelem 10. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1998)

Bozóki Lajos: Visegrád vára és tornyai. Néhány gondolat az erődített tornyok katonai és szimbolikus értelméről

Visegrád vára és tornyai Néhány gondolat az erődített tornyok katonai és szimbolikus értelméről BOZÓKI LAJOS A középkori világi építészet egyik legfontosabb ránk maradt írott forrásában olvasható egy korai, fából épült lakótorony részletes bemutatása. A leírás szerzője Ardes-i Lambert 1201 és 1206 között írta meg a flandriai Guines grófok történetét. Ebben a krónikában tesz említést az Ardes-i (Boulonnais) vár tornyáról, amely fából épült 1120-ban, de Lambert idejében még mindig működő rezidencia volt.

1 Ebből a krónikából megtudhatjuk, hogy a lakótorony építés hajnalán hogyan rendeztek be egy többemeleletes fa építményt, és az egyes szinteket milyen rendeltetéssel használták. Lambert elbeszélése szerint Arnould, Ardes ura ottani birtokai felett (super dunjonemf egy háromszintes, nagy házat emeltetett. Az első szinten (in superficie terrae f voltak a raktárak, csűrök, hordók és egyéb tárolóedények. A második szinten voltak a lakóterek: a várűr és felesége szobája, a közös helyiségek (communis inhabitatium conversation - talán nagyterem), továbbá egy kisebb fűthető szoba részint a gyengélkedők, részint pedig a gyermekek és dajkáik számára. A harmadik szint a vendégszobákat, az őrség szálláshelyét foglalta magába, valamint a kápolnát, melynek festett dísze Lambertnek tetszésére szolgált.

s A fenti leírás közvetve tartalmazza azokat a szempontokat, melyek alapján különbséget tehetünk a rezidenciaként használatos lakótorony (Wohnturm) és a lakásra alkalmatlan, csak védelmi szerepet ellátó öregtorony között (Bergfried)." A három legfontosabb funkció - a gazdasági-uradalmi központ, a reprezentatív rezidencia és a katonai-védelmi szerep - egyesítésének igénye volt az, ami az európai lakótornyokat a 10. század fordulóján életre hívta.

7 A visegrádi királyi vár 13. századi lakótornyának palotaszerű építészeti kialakítását is ez a hármas rendeltetés határozta meg, és 14. század eleji étépítése során is ugyanezek a funkciók kerülhettek újra felosztásra illetve határozták meg a Fellegvár későbbi elrendezését is.

8 A Salamon-torony különböző szintjeinek 13. századi használati módjáról keveset lehet biztosan tudni. A földszintnek megosztva lehetett gazdasági és katonai funkciója. Az első emelet bejárati szint fölötti, árnyékszékkel és kandallóval ellátott két szint szolgálhatott rezidenciaként. A negyedik emelet eredeti funkciója a legbizonytalanabb, tekintve, hogy ide nem épült árnyékszék. Ezért ezen a szinten mind a reprezentatív nagyterem, mind a torony védelmét ellátó őrség tartózkodási helye nagy valószínűséggel kizárható. Esetleg itt volt a kápolna s valamilyen gerendavázas szerkezettel leválasztva az oratórium. Annyi bizonyos, hogy a tornyot első építési periódusában nem osztották kőből épült válaszfalak. A lakótorony Károly Róbert-kori belső átépítése, keresztfalakkal történő felosztása, boltozása a királyi udvar 13. századi állapotához képest módosult igényeit tük-