Bardoly István és László Csaba szerk.: Koppány Tibor Hetvenedik Születésnapjára (Művészettörténet - műemlékvédelem 10. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1998)

Bozóki Lajos: Visegrád vára és tornyai. Néhány gondolat az erődített tornyok katonai és szimbolikus értelméről

rözte.

9 Az így átépített lakótorony - nyilván átmeneti, szükségmegoldásként - megfelelt az uralkodó reprezentációs igényeinek, hiszen maga az épület tömegével, megjelenésével, tagolt széles ikerablakaival (a Fellegvár korai Anjou-kori ablakai jóval kisebbek és egyszerűbbek voltak) olyan toronypalota volt, amely megfelelően reprezentálhatta az Anjou király nemrég megszilárdult hatalmát is. Mindamellett az alsóvár lakótornya nem lehetett hosszú távon alkalmas a királyi udvartartás befogadására és átmeneti jellegének megfelelően nem épült a közvetlen közelében nagyterem sem. Nagyobb udvari rendezvények befogadására Károly Róbert suburbiumban lévő városi háza, illetve a 14. század első harmadában átépült Fellegvár volt alkalmas.

10 A 13. századi vár egy púpos kváderekkel díszített kaputoronyból, egy ötszög alaprajzú, tömör sarkantyúval ellátott öregtoronyból és a hegycsúcsot körülfogó övezőfalból állott.

11 (1. kép) Az udvar mélyebb pontjaiból az összegyűlt vizet kőcsatornák vezették ki, az öregtorony előtt pedig nagy méretű, falazott ciszterna épült. Korai kőépület, esetleg lakópalota az északnyugati oldalon volt, melyet a jelenlegi paloták egyikével sem azonosíthatunk. Falmaradványait csak nemrég sikerült feltárni.

12 Károly Róbert - Csák Máté kiostromlása után öt évvel - 1323-ban költözött át Visegrádra.

13 Erre az időszakra keltezhető a kaputoronyhoz kapcsolódó két palotaszárny felépítése is. A nyugati palota ekkor még egyemeletes lehetett

14 (2. kép), északi végében egy gömbfával burkolt, valószínűleg hypocaustummal fűthető szobával. A keleti palota már első periódusában a földszint fölött két szinten nagytermet foglalt magába. (3. kép) E munkákkal párhuzamosan, még Károly Róbert idején bontották el az Árpád-kori északnyugati kőépületet, és ekkor került sor az itteni kortinafal újrafalazására, továbbá ekkorra keltezhető az északi, kisebb ciszterna 1. kép. A visegrádi vár periodizált alaprajza az 1993-1997 közötti kutatások nyomán. Szerző rajza