Bardoly István és László Csaba szerk.: Koppány Tibor Hetvenedik Születésnapjára (Művészettörténet - műemlékvédelem 10. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1998)
Mikó Árpád: Rész és egész. A magyarországi reneszánsz kőfaragóműhelyek és kutatásuk
12. Kerettöredék rozettákkal Pécsről, 1510-1520. (Pécs. Janus Pannonius Múzeum) 13. Kerettöredék rozettákkal Pécsről, 1510-1520. (Pécs. Janus Pannonius Múzeum) „Bakócz-kápolna kisugárzásának" tartani a pécsi Szathmári-pasztofóriumot, a váradi baluszterpilléreket és a Budán és Somogyban (Ötvöskónyiban, Koroknyán) előkerült lebegőfejezeteket. 43 Sőt, úgy tetszik, e csoport tagjai szorosabban tartoznak egymáshoz, mint a Bakócz-kápolnához. Annak szertartásosan merev, kényszeredetten szimmetrikus díszítményeinél emezek dekorációja oldottabb. Pécs helyzete különleges a magyarországi reneszánsz művészet történetében, s jelentősége ma már nem hangsűlyozható eléggé. Nemcsak Szathmári György püspök műpártolása miatt, bár ezek a művek - a kőfaragványok is - mind első rendű munkák, hanem épp nem a püspöki megrendelések okán. 1984-ben került nyilvánosságra a városban és környékén, Siklóson, Pécsváradon és Márévárban feltárt reneszánsz kőfaragványok tömege. 44 Vagy negyven kőfaragványnak nem ismert a provenienciája ugyan a városon belül - régi múzeumi darabok -, de sok a hiteles régészeti lelőhelyen felbukkant töredék is. Azóta, az elmúlt tizenöt esztendő során kerültek elő újabbak is, amelyek részben publikálatlanok. Úgy tetszik, Pécsett a 16. század húszas, harmincas éveiben kialakult a reneszánsz kőfaragásnak valamiféle koinéja, s ez a város képén is nyomot hagyhatott. (12-13. kép) A pécsi kőfaragók munkái (a darabok anyaga, a puha, mecseknádasdi mészmárga) megjelentek Siklóson, Perényi Imre építkezésein 1516 előtt, 45 Márévárban, amelyet Bakith Pál alakíttatott át 1527 és 1533 között, vagyis már Mohács után, 46 Pécsváradon, ahol talán Fráter György építkezett a harmincas években, 17 (14. kép) és Ozorán, amelyet 14. Kandallógyámkő a pécsváradi várból, 1520-1530. (Pécsvárad. Múzeum)
