Bardoly István és László Csaba szerk.: Koppány Tibor Hetvenedik Születésnapjára (Művészettörténet - műemlékvédelem 10. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1998)

Cabello, Juan – Simon Zoltán: A kékedi kastély 17-19. századi építéstörténetéhez

A kékedi kastély 17-19. századi építéstörténetéhez JUAN CABELLO - SIMON ZOLTÁN 1994-ben már megjelent egy közleményünk, amely a kastély építéstörténetét dolgozta fel.

1 Ám a terjedelmi korlátok akkor nem tették lehetővé a téma teljes feldolgozását. Emiatt akkor keresnünk kellett az épület történetében egy olyan építési szakaszt, amely alapjaiban változtatta meg a kastély tömegét, tér- és alaprajzi elrendezését. Célunk az volt, hogy oly módon szakíthassuk félbe értekezésünket, hogy az addig leírtak a kastély történetének egy olyan fejezetét zárja le, amely önmagában - az utána következő építési periódusok ismertetése nélkül is - megállja helyét. Szerencsénkre akadt ilyen, mégpedig az 1627. év, amikor Kékedi György fiai, Zsigmond, Balázs és János megosztoztak az addig közösen bírt javak felett. Az osztályoslevélben - amely először említi meg a Kékedi György által épített kastélyt nemcsak az épület megosztását rögzítették, hanem a további kiépítések felől is rendelkezett.

2 Az osztályban vállalt építési kötelezettség következményeként megkezdődött az egy tömbből épült, háromszintes, szimmetrikus elrendezésű, kerek északi sarkaihoz, valamint déli homlokzatának tengelyében épített - tornyokkal „erősített" kastély dél felé való bővítése.

3 Az 1627-ben elhatározott és nem sokkal később megvalósult építkezés, majd az ezt követő közel 250 évet felölelő átalakítások valóban alapjaiban változtatták meg az addig megszokott építészeti képet. A 19. század második felére alakult ki - napjainkban is látható - árkádos folyosóval határolt zárt udvaros, északi sarkain kerek, míg délen olaszbástyákkal „erődített" emeletes kastély. Északi, illetve déli homlokzatait romantikus oromzatok emelték ki.

4 Az épület tengelyében elhelyezett timpanonos kapuzat, valamint a déli bástyák közötti szakasz nyitott ívekkel tagolt teraszos beépítése teszi mozgalmassá az építészeti látványt. Nem kétséges, hogy ugyanekkor zárult le a belső terek felosztása, mint ahogy ablak- és ajtónyílás rendszerének kialakulását is befejezettnek tekinthetjük erre az időre. Ezután már csak néhány jelentéktelen módosításról beszélhetünk, amelyek nagy részét 1945 után végezték el. Dolgozatunkban az 1627 és 1864 közötti időszak építéstörténetét kívánjuk ismertetni, természetesen nem feledkezve el az együttes kiépítésében meghatározó szerepet játszó Kékedi, majd a kastélyt öröklő Melczer család bemutatásáról sem. Az 1627 évi építkezés Szükségesnek véljük az 1627. január 29-én írásban foglalt, fentebb már említett osztály idevonatkozó passzusának felidézését, hiszen annak elemzése nyomán sikerült azonosítanunk - a kutatás során a többi építési szakasztól is jól elkülöníthető - nagyarányú építkezést. „... Minket... meg bízatván a Vitézleő Kékedy Bálás Uram,