Bardoly István és László Csaba szerk.: Koppány Tibor Hetvenedik Születésnapjára (Művészettörténet - műemlékvédelem 10. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1998)

Cabello, Juan – Simon Zoltán: A kékedi kastély 17-19. századi építéstörténetéhez

Kékedy Sigmond uram, es Kékedy János, az Kékedy Nemes Udvarháznak és ahoz való kertnek el osztására es el eligazítása felöl, mely atty októl maradt házakat épületeket realiter az mi lelkünk ismereti szerent így osztottuk, es így igazítottuk el eö kigyelmetek között. Hogy az melly házakat az boldogh emlékezetű Kékedy György uram épített volt, mellyel edigh hárman bírták az felől így alkuvanak: hogy Kékedy Balas Uram minden nemő igasságot kivéve az Attyok építete hazbul, és dél felől való oldaláth az Kékedy epületeknek hagyák és adák. Kékedy Balas Uramnak örökössön az Attyok építete hazat megh méretvén így intézők : hogy az kett házbeli részért epícsenek Kékedy Balasnak kétszáz ölni kő falt két ölnyi hosszú boltozastis tartozzanak építeni az fundusbeli részért pedighlen Kékedy Bálás uramnak adanak mas fundust az magok [...]portiojokbol. Kékedy Sigmond Uram adá az Kapu [elöl való szegeleten negy ölnyith, Kékedy Balas Uramnak, Kékedy János adá az Nap Nyugoth felől való részéből három ölnyi földet és egy singeth. Ezel veve ki Kékedy Balas reszeth az egész réghi épületbül".

5 Az első olvasatra is alapvető információkat sejtető osztályoslevél végül is meghatározó dokumentumnak bizonyult a kastélyegyüttes építéstörtére vonatkozóan. Azon túl, hogy ekkor említik meg először a Kékedi György építette kastélyt (ma északi szárny)," semmi kétségünk afelől, hogy az osztozkodás során Kékedi Zsigmond és Kékedi János örökölték „...az Attyok építete hazat... ", míg - az osztály tanúsága szerint - testvérüknek, Kékedi Balázsnak a kastély déli oldalához szándékoztak új szárnyakat építeni, ezzel váltván meg öccsük apai jussát. (1. kép) Feltételezzük, hogy az építkezés már 1627-ben de legkésőbb a következő évben megindult. A „régi" kastély, illetve a gazdasági épület déli oldalához kétszintes szárnyakat emeltek,

7 melynek következtében egy közel négyzet alaprajzú zárt udvaros együttes jött létre. Nem kétséges, hogy ehhez az építkezési tevékenységhez köthetjük a gazdasági épület (a déli szárnnyal összefüggő) emeletének kialakítását is. A déli szárny sarkait a sarokterekkel egybenyíló olaszbástyákkal erősítették. A zömében törtkőből épült szárnyak alacsony belmagasságú „pinceszintjének" helyiségeit - néhány szakaszon még egymást is váltó - fiókos dongákkal és cikkelyes boltozatokkal fedték.

8 A második szint tereihez - beleértve a délkeleti bástyát is - szintén fiókos dongák készültek.

9 Ez alól kivételt képez a második szint délnyugatra eső két helyisége, melyeket eredetileg síkmennyezettel fedtek le. Ám valószínű, hogy a délnyugati olaszbástya dongaszerű lapos ívű boltozata is egy későbbi fázisban épült meg.

10 Az egytraktusos szárnyak második szintjének sorba rendezett helyiségei között az átjárást a hosszanti tengelybe állított ajtók biztosították, melyeket mai formájukban erősen átalakítottaknak kell tartanunk." ( 1. kép) A kutatás során azzal a ténynyel kellett szembesülnünk, hogy a későbbi átépítések nyomán alapvetően megváltozott a második (lakó)szint ablaknyílás-rendszere, melynek következményeként kevés információval rendelkezünk az eredeti ablakok méreteire és formáira vonatkozóan. A keleti és a déli szárny külső homlokzatain megfigyelt elfalazások, átépítések mindenesetre arra utalnak, hogy az ablaknyílások eredetileg a maitól eltérő (de már rekonstruálhatatlan) ritmusban tagolták a homlokzatokat.

12 (2-3. kép) Formáikkal és méreteikkel kapcsolatban csupán annyit mondhatunk, hogy azok téglalap alakúak voltak, szegmensíves áthidalásuk téglából készült, valamint méretük megközelíthette a jelenlegi nyílásokét. Úgy tűnik, hogy a keleti és a déli szárny udvari homlokzatának második szintje ekkoriban teljesen zárt lehetett - ablakot csak a külső falon alakítottak ki. A keleti és a déli szárny „pinceszintjének" számos ajtóés lőrésszerű ablaknyílása megtartotta eredeti formáját és méretét vagy legalább is kevés módosítást szenvedtek el a későbbi átalakítások során.

13 A két olaszbástya pince szintjén kialakított két-két, fülkés megoldású lőrést a jelentéktelen későbbi átalakításoktól eltekintve is eredetieknek tartjuk.

14 Ugyanakkor a lakószinten kiképzett két-két, szintén fülkés megoldású de nagyméretű és téglalap alakú ablak