Bardoly István és László Csaba szerk.: Koppány Tibor Hetvenedik Születésnapjára (Művészettörténet - műemlékvédelem 10. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1998)
Cabello, Juan – Simon Zoltán: A kékedi kastély 17-19. századi építéstörténetéhez
10. kép. A kastély délkelet felől helyreállítás után 30 cm-el megnyújtották, míg a kisméretű ablakfülkék parapetfalát - most már egészen a padlószintig - keskenyebbre bontották vissza. A megrongálódott áthidalásokat kicserélték. Az új téglalap alakú fülkés ablakok - a régi füles keretelés helyett egyszerű, a vakolatban bekarcolt, fehér meszelésű keskeny keretet kaptak. Ezzel egy időben új ablaknyílásokat is vágtak a falban. Az ablaknyílásokba új, feltehetően kettős asztalosszerkezetek kerültek. 7 " A gazdasági épület emeletének kisméretű lőréseit 4-4 téglalap alakú ablak váltotta fel. Udvari tornácát elbontották, bejárati ajtaját pedig elfalazták. Az emelet megközelítésére az épület déli végéből egy keskeny lépcsőházat választottak le. 71 A földszint félköríves lezárású nyitott bejáratát elfalazták, majd abban egy téglalap alakú ajtónyílást képeztek ki. Hasonlóképpen jártak el a keleti oldalon lévő, szintén félköríves lezárású bejárattal is. 7 ' Feltehetően a század végére befejeződött az árok feltöltése. A már feleslegessé vált különálló északi lépcsőtornyot elbontották, befalazták a hozzátartozó - földszinti és emeleti - bejáratokat. Az északi homlokzat tengelyében egy fejet formázó zárókővel összefogott kosárívvel lezárt, kőkeretes kapuzatot helyeztek el. A kőkeret feletti timpanonmezőben helyezték el a Zombory család címerével ékesített címerpajzsot. 73 (4. kép) Végezetül, az épület homlokzatai un. kanálfröccsös technikával készült szürke színű höbörcsös felületű vakolatot kaptak. Az épület széles holkerrel tagolt főpárkányát ugyancsak fehérre meszelték. Az északi szárny nyugati belső tereinek falait fehér, illetve világosszürke meszelésekkel fedték. Ugyancsak fehérre meszelték ki a gazdasági szárny földszinti helyiségeit és emeletét. Azonban az északkeleti torony földszinti terének és a csatlakozó szobának falait már a 18. század végén panorámás, tájrészleteket ábrázoló kifestessél díszítették. (5. kép) A keleti és a déli szárnyak szobáinak boltozatain (nagyrészt itt maradtak meg) feltehetően a 19. század második felére keltezhető díszítő jellegű kifestések láthatók. 7 ' (6. kép) 1863-ban a kastély már Melczer Ferenc fiági örökösének, Melczer Andor tábornagynak a birtokában volt. Valószínű, hogy az ő birtoklása alatt építették át romantikus stílusban a kastély északi és déli homlokzatát. 75 (7-8. kép) Ezután már csak né-
