Bardoly István és László Csaba szerk.: Koppány Tibor Hetvenedik Születésnapjára (Művészettörténet - műemlékvédelem 10. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1998)

Cser István: Eltűnt templomok a Bakony vidékén

15. kép. Kisszőlős község kataszteri térképének részlete, 19. század közepe csatlakozik valami. Számtalan példa közül csak Nagykovácsit említem, alaprajza különösen hasonlít templomunkéhoz. Talán közelebb jutunk a megoldáshoz, ha közelebb keresünk analógiát. Tudjuk, Kisszőlős a vásárhelyi apácák birtoka volt, több környékbeli faluval és anyaegyházzal, így Felsőiszkázzal együtt.

79 Nos annak középkori, már elbontott templomához a szentély két oldalán egy-egy kápolna csatlakozott, írja az 1698. évi visitatio: „... in utroque latere templi habetur una et una capella annexa". Talán nem alaptalan itt ugyanazt feltételezni. Annál is inkább, mert a bal oldali kis helyiség csakis sekrestye lehet, abból pedig három már nehezen hihető. Az analógiában mégis lehet némi kételyünk. Ha ugyanis a visitatiok ilyen hangsúlyosan leírták ezt a maternal, miért nem tették a filiánál? Mi csak azzal érvelhetünk, hogy ezek a leírások nem teljesek, különösen nem a filiáké és „mellékes" helyiségeket gyakran szóra sem méltatnak. Egyébként a későbbi visitatiok Felsőiszkáznál sem említik soha többet a kápolnákat. A hajó - szentély méretaránya is elgondolkoztató, hosszúságuk közel azonos. De Egyházasdengeleg, Egyházasgerge, Sonkád, Nyírderzs, Komoró stb. példái bizonyítják, hogy a középkori templomépítészetben ez nem szokatlan. Patrónusként Szt. Istvánt jelöli a térkép, a falun kívül álló kápolnával tévesztve össze. Ritka, de Kisszőlősről egy másik, 16. kép. Kisszőlős 1881-ben lebontott középkori eredetű r. k. templomának rekonstruált alaprajza