Bardoly István és László Csaba szerk.: Koppány Tibor Hetvenedik Születésnapjára (Művészettörténet - műemlékvédelem 10. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1998)

Cser István: Eltűnt templomok a Bakony vidékén

1881. évi kataszteri térképet is ismerünk, ott már az új templom kontúrját látjuk, patrónusa pedig Szt. Márton. Az 1784. évi katonai felmérés és egy 1787. évi tér­kép helyét, tájolással ugyanúgy adja. 80 Levéltár és irodalom: A vásárhelyi kolostor 1511. évi urbáriuma említi Szt. Már­ton egyházát. 8 ' Az 1698. évi visitatio leírja, hogy mindenütt boltozott, jó állapotú ­egyedülálló eset ezidőtájt errefelé - zsindellyel fedett. Kőtornyában egy harang függ, a patrónusnak szentelve. Egyetlen oltárát különböző képekből állították ösz­sze, rajta négy fa gyertyatartó. A szószék kőből, a karzat fából épült. A kegytárgyak bősége is meglepő az akkori állapotokat ismerve. 82 Egy 1754. évi összeírás már két harangot talál a toronyban. Szószéke is új, fából van. 83 A kor szemléletében egy fa­ragott-festett, bizonyára díszes mű méltóbb volt a helyhez, mint a vaskos kő-tégla építmény. 1761-ben templomunk még a temetőben állt. Az 1779. évi visitatio sem tud bizonyosat arról, hogy mikor épült. Meg kell elégednünk annyival, hogy a kö­zépkorban. A hívek építették egykor. 84 Az 1824. évi visitatio summázó leírásából tudunk meg egyet s mást: a falu szélén áll kiemelkedő helyen, víztől-tűztől védve. Falai ugyan erősek, de a boltozattal baj volt. Elvált a faltól és középen valamint a szentélyben erős repedés látszott. Falazott tornyát az időjárás alaposan megtépáz­ta, de most is két harang függ benne. A nagyobbik felirata: „Me fundit Nikolaus Löw Neostadii 1725", a kisebben a keresztrefeszítés képe „Jézus Rex Nazareus Ju­daeorum" és Szt. Márton-képe „Fecit Ivan Goss Anno 1805" felirattal. Ez utóbbit ugyanabban az évben újra öntötték. Karzat, négy mutációs orgona és tizenhat pad szerepel még a felsorolásban. Falazott oltárán sértetlen kőlap (ez ideig mindenhol feltört pecsétről olvastunk). Rajta négy fa gyertyatartó, tabernaculum. 85 És ezzel le is zárul a középkori templom élete mert a bajok végzetesnek bizonyultak. A torony is elvált a hajó falától, 1828-ban be kellett zárni. Egy ideig még kerestek megoldást megmentésére, 86 sokáig állt elárvultan, még az 1857. évi kataszteri térkép is jelöli. (16. kép) Hosszú ideig élt templom nélkül a falu, végül mégiscsak lebontották. 87 Uj temploma 1882-ben épült 88 a régitől kissé nyugatra, túlzott méretekkel, archaizáló, barokkot idéző eklektikus stílusban. A régi templomból feltehetően az oltár Szt. Márton-képével, örökmécses, sekrestyeszekrény, egy hosszú barokk tölgyfapad és talán az orgona sípháza épült be az újba. Ihász (Marcaltő), kápolna Kataszteri térkép: A lakott puszta egyetlen utcájában, kis külön telken állt, egy­magában. Északkelet felé tájolt, méretei szerények. Egyhajós, szentélye a hajóval egy térben, apszisa íves, tornya, sekrestyéje nincs. Titulusát a térkép nem adja. 89 Az 1783. évi katonai felmérésen 90 a templomot nem lehet azonosítani, de a temetőt sem. Egy másik, a 18-19. század fordulójára datálható Gerlich-térkép viszont mind­kettőt jelzi. Ez ugyan primitívebb kidolgozású, de kedvezőbb léptékű. És hihetőbb, hogy egy térkép elmellőz valamit, semmint, hogy nemlétezőt ábrázolna. 91 Levéltár és szakirodalom: Helyszínünk az idők folyamán gyakran változtatta stá­tusát, hol kis falucska, hol lakott puszta, hol még az sem, napjainkban külterületi lakott hely Marcaltő határában. Az eldugott kis kápolnával a szakirodalom nem­igen foglalkozik, ha mégis, összetéveszti a temetőkápolnával. Mégpedig úgy, hogy azt a nagyon kevés adatot, mely Ihász kápolnájáról előkerült, a ma is álló temető­kápolnára testálja, nem is gyanítva, hogy állt itt egy másik is. Kataszteri térkép nél­kül mi sem gyanítanánk. Valójában az 1779. évi visitatio jegyzőkönyve is utal rá: „Locus opportunus existit pro inhumatione defunctorum, benedictus, extra septa ecclesiae, et possessionis positus" (megfelelő hely van temetésre... a templom ke-

Next

/
Oldalképek
Tartalom